Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése
4 A csontváz. A csontváznak kétféle feladata van a testben. Az egyik az, hogy szilárdságával támaszul szolgáljon és lehetővé tegye a mozgást (az izmaink többnyire csontokat mozgatnak). A másik föladata az, hogy üregeivel egyes kényes szervek védelmét szolgálja. így a koponyaüreg legkényesebb és legfontosabb szervünket, az agyvelőt védi. A szintén nagyon kényes szív, tüdő stb. a bordák által alkotott mellkasban vannak elhelyezve, elég jól megvédve a külső sérülések lehetőségétől. A felnőtt ember csontváza 213 kisebb-nagyobb csontból áll. Középnagyságú ember összes csontjai friss állapotban 9—14, kiszáradt állapotban átlag 5 kg súlyúak. Az egyes emberek csontjai nem egyforma fejlettségüek, egyik embernek sokkal vaskosabb csontjai vannak, mint a másiknak. Innen van aztán az a feltűnő jelenség, hogy két egészen egyforma termetűnek látszó ember között sokszor nagy sulykülönbség van. A csontok vegyi összetétele: foszforsavas mész (60%), szénsavas mész (10%), a többi tulnyomólag enyv. A csontok vegyi összetétele azonban a Háti csigolya. a csigolyatest, b izomtapadásra szolgáló nyúlványok, c izületi felszín a szomszéd csigolyához való csatlakozásra, d gerincvelő- üreg. A combcsont fejének kereszt- metszete. táplálkozás módja, de főleg az életkor szerint változik. A magzat váza még csupa porc, mely csak későbben csontosodik el. Ennek az elcsontosodás- nak a rendellenességéről majd az angolkórnál beszélünk, öreg embereknél a csontokban mind kevesebb a rugalmasságot adó enyv. Innen van, hogy az öreg emberek csontjai sokkal könnyebben törnek, mint a fiataloké. A gyermek ezerszer is csúnyán elbukik vagy magasból leesik, amig felnő és soha semmi baja nem történik, öreg ember pedig egy kicsit elcsúszik a sárban vagy a hóban és máris lábát vagy karját törte. Aszerint, hogy az egyes csontok milyen célra szolgálnak, nagyon eltérő az alakjuk és szerkezetük. A végtagok hosszú csöves csontjai (felkar, alkar, lábszár, combcsont) a gyors mozgásra és a test támasztására valók. Ezeknek rendesen egy hengeralaku középrészük van és két gumós vagy csuklós izülő részük. Ezek az izülő végek — mindenki látta már a borjú, marha vagy disznó csontjainál — finom kékes porccal vannak bevonva, hogy a súrlódás kisebb legyen. A hengeres középrész belseje üres, illetve az úgynevezett csontvelő tölti ki, melynek föladata a vérsejtek megújítása. Lapos, széles csontokat ott találunk, ahol többféle izom megtapadásá- hoz kell a hely (lapockacsont, mellcsont). Rövid, tömör, alaktalan kisebb csontokat ott találunk, ahol a mozgás többfelé oszlik meg (kéztő, lábtő).
