Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
V. Vegyes ételekkel való táplálás
53 De vájjon tanácsos-e az ilyen életmód? Az elméleti okokat, melyeket e mellett fölhoznak, nem tekinthetjük kielégítőknek. Micsoda jelentősége van például annak, hogy az ember fogainak alkotasa után ítélve nem húsevő s legközelebbi rokonai a majmok növényevők, még azok is, melyeknek fogsoruk leginkább közeledik a húsevőkéhez ? Erre azt felelelhetjük, hogy hiszen nem tudhatjuk, vájjon nem a húsevés volt-e épen oka annak, hogy az ember azzá lett, a mi. Ezt föltéve azt kellene felelnünk, hogy sok nemzedéken át folytatott növényevés következtében elfajulás állhatna be. Ha a tapasztalatot hívjuk segítségül, akkor nehéz annak eredményét megállapítani. A növényevés pártkérdéssé, mint. egy hitkérdéssé vált. A növényevők azt állítják, hogy ők egészségesebbek mint más halandók; ezt azonban a nem vegetáriánusok nem ösmerik el. Meg kell jegyeznem, hogy az előbbieknek sajat kebelükből támadt egy ellenségük, a ki azt találta, hogy a kor által az emberi test szövetei hamarább változnak meg a növényevőkön, mint másokon. Ezt nemcsak magán, hanem némely keleti klastrom barátain is tapasztalta, kik a házszabályok szerint csak növényekkel élnek. Azt az állítást, hogy a vegetarizmus olcsóbb, mint a vegyes élelmekkel való közönséges életmód, is megtámadták az élelmiszereknek közepes ára és vegyi összetételek alapján Közép-Európában. Tekintve azonban, hogy az élelmiszerek különböző alkatrészeinek kihasználását emésztés közben csak hézagosán ösmerjük, tehát az ilyen számítás rendkívül bizonytalan s a növényevők könnyen fölhozhatják ellene, hogy Közép-Európában élelmezés tekintetében tapasztalat szerint a szegényebbek inkább közelednek a növényevőkhöz, mint a gazdagabbak; különösen akkor, ha az illető nem végez súlyos testi munkát. * Sok reményt fűztek gazdászati tekintetben — természetesen elméletileg — ahhoz, hogy a munkaerő tulnyomólag a nitrogen nélküli anyagok elégéséből fejlődik ki, tehát a munkásembernek
