Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
III. A csecsemő táplálása dada által
23 A háziasszonynak ügyelnie kell arra, hogy a táplálék ne hasson nagyon a szekre, p. ne igyék sört gyümölcs után. A dada egy-két híg széket nem mond bajnak és nem is említi föl, pedig ezek lényegesen gyöngítik a tejképzést. Könnyű munka sem a dadának, sem a gyermeknek nem árt, sőt az előbbire nézve a testmozgás előnyös ; de ne kényszeresük olyanra, mi őt kifárasztja, túlságosan megerőlteti vagy nagyon fölhevíti. Ha netalán valamikor az utóbbi mégis megtörtént, akkor ne engedjük, hogy rögtön utána szoptasson, hanem csak ha kellő pihenés után lehűlt. Hasonló szünetet tartsunk heves kedélyizgalom után is, a mi izgékony természetű dajkáknál nem ritka. Hogy ily esetben mit ér a tej egy részének mesterséges lefejése, arról nem tudok semmi biztosat. Ha a kedvezőtlen évszak vagy időjárás miatt a gyermeket nem is lehet kivinni vagy kikocsiztatni a szabadba, a dadát mégis felügyelet alatt, a mennyire lehet minden nap küldjük ki sétálni. Ennek tapasztalat szerint kedvező befolyása van úgy a tej mennyiségére, mint minőségére. Azt a dadát, ki mellett a gyermek jól fejlődik, nem szabad addig elbocsájtani, míg a gyermeket el nem választjuk, ha még oly követelő, szemtelen, tolvaj is; mind ez csekélység a veszedelemmel szemben, melynek a gyermeket a dada változtatásával kitesszük; más cseléddel való veszekedésnek, kitől az anya talán kelletlenül válik meg, sem szabad erre okul szolgálni. Soha sem szabad a célt szem előtt tévesztenünk: a gyermeket minden áron megtartani. Némely könyvben bölcs tanácsok vannak, hogy az asszony ne kényeztesse el a dadát, alkalom adtán mutassa meg, ki az úr a házban. Ilyesmi jól fest a papiroson, némelyik anya szívesen is olvassa, tényleg azonban oly összetűzésre vezethet, mi a gyermeknek veszedelmévé válhatik. Az asszony komolyan érintkezzék a dadával, de mielőtt kemény hangon beszél vele, vagy kívánságát megtagadja,
