Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek - A. Kénes hévvizek
78 az ivókúrával ilyen esetekben a belehelési gyógymód van összekötve, tagadhatatlanul sok makacs esetben leginkább gégehurutoknál, idült rekkedtségben, — a mint az papok-, tanítók-, szónokoknál elő- fordúl — a legjobb sikerrel használtaik. Idült náthánál- ritkább a jó siker, hüvelyhurutnál meg alig találhatni eredményt a kénes vizek helybeli alkalmazásától; b) a legjobb hírnek örvendenek a kénes vizek s legszebb sikereket érjük el velők alhasi pangásoknál az úgynevezett aranyeres bántalmakban és máj-nagyobbodásnál. Tapasztalatilag tudjuk, hogy a kénes vizek használata a bélmozgást elősegíti s az epe kiválasztását nagyon fejleszti, mindkét körülmény azután az altestben a vérkeringést élénkíti. Élettanilag ezt olyképen akarják megmagyarázni, miszerint a kénes vízben már jelenlevő vagy a belekben a kénmájból kifejlődő kénköneny diffusiő utján a verő- czér-rendszerbe közvetlenül átömölve a vértestecseket szétrombolja, ezeknek vasával vaskéneget képez és mint ilyen a szervezetből eltávolittatik. A vértesteknek szétrombolása által nagy mennyiségű fontos anyag vész el a szervezetre nézve és a máj lappadása s később általános vérszegénység áll be. mely utóbbi azután a szervezet erősítését kívánja meg. Erre szolgálnak vasas fürdők, de mindenekelőtt jó táplálkozás. Innen származik azon tapasztalatilag bebizonyított következtetés, hogy kénes vizek belső használatát húsos ételekben dús táplálkozással kössük össze, másrészt ez okozza azon ellenjavalatot is. mely vérszegény-betegeknél a kénes vizek használatát eltiltja; c) fémmérgezésekuéf összekötve kénes fürdőkkel a kénes vizek ívása fényes eredményeket mutat, melyet ha bár az elmélet kifogóstalanúl megfejteni nem ist ud, de tagadni sem képes. Fürdőhelyek. A) Kénes h é v v i z e k. 1. Budapest. A főváros rendkívüli fürdőgazdagságát mutatja az is, hogy kénes hévvizeknek is bőségében van. és ha ezek kéntartalmukra nézve nem is a legelsők, de magas hőfokuk, rendkívüli nagy vizbőségük, és a fürdőintézeteknek a legnagyobb fénynyel való berendezésük nemcsak hazánkban teszi őket páratlanná, de versenyeznek Europa összes fürdőhelyeivel. A meszes vizeknél fejtegettük, hogy az összes budapesti hévvizek egy közös földalatti vizmedenczéből származnak és a mi különbség köztük előfordul, az a medencze és a forrás kitörése közti úton támadhatott. Láttuk, hogy a Gellérthegyi vizek szilárd részekben aránylag dúsabbak s leginkább meszes sókat tartalmaznak; a József- h egy alatti csoport aránylag kevesebb szilárd részeket tartalmaz. de jellemző hogy vagy kénmáj vagy kéuliydrogén van bennök, azonkívül hőmérsékletük is magasabb. A Józsefhegy tövénél igen sok hévforrás bugyog ki. melyek közül sok fürdésre használtatik,
