Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek
76 gővel érintkezve a kénköneny hydrogénje egyesülvén a levegő élenyével, a kén kiválik, miáltal a viz tejfehéres színt nyer. Ugyan ez történik a kénmájjal is, itt is a kén kiválik és a vizet zavarossá teszi. A kénes vizek mint az őskori, mind az újabb kori kőzetekben előjönnek s létre jöttéket akképen magyarázzák, hogy a gypstartalmú víz szerves anyagokat tartalmazó rétegeken szivárog át, itt a kénsavas mész élenye egyesül a szerves anyagok szén és hydrógénjével szénsavvá és vízzé és visszamarad a mészkéneg, melyből a mész a szénsavval krétát képez, a kén pedig a viz könenyével egyesül. A kénes vizek majd mint hévvizek, gyakran igen nagy hőfokkal. majd mint kénvizek jönnek napfényre és e szerint osztúlyoz- tatnak is. Szilárd részekben a kénes visek egyáltalában igen szegények és gyakran megközelítik a tiszta vizeket. Alig tartalmaznak 1000 grammban egy két gramm szilárd részt, nagyon gyakran '/4—V8 grammot; csak is Mehadia tesz kivételt, a mennyiben a Ferencz- forrásban 7 grammnál több szilárd rész foglaltatik. Alkotó részeiket tekintve minden kénes vízben lelhető vagy szabad kénköneny, vagy a Than tanár által először a harkányi vízben felfedezett szénéleg-kéneg (COS) — oly szénsav, melyben az éleny egyik parányát kén helyettesíti — vagy végre valamely kénmáj, melyből azután kénköneny fejlődik; ezen közös alkatrészen kívül azután a különböző kénvizek a legkülönbözőbb sókat tartalmazhatnak nagyobb vagy kisebb mennyiségben, azonkívül szabad szénsavat, mocsár-léggázt és természetesen ezen alkatrészeik szerint azután gyógytani hatásuk és javalataik is változnak. A kénvegyületeken kívüli alkatrészek szerint három csoportba szoktuk osztályozni u. m.: a) Konyhasós kénvizek, melyek a kénvegyületeken kivűl jelentőséggel biró konyhasót tartalmaznak s ez által tekintélyes gyógyhatást idézhetnek elő. A konyhasós kénvizek lehetnek melegek, mint pl. Mehádia vagy hidegek, mint Szobráncz. Ha még a szénsavas nátron is nagyobb mennyiségben jön elő, akkor égvényes kénvizeknek nevezzük, s a sziksót, mint az ily kénes víznek emészthetőségét elősegítő szert ebben nagyon becsüljük. b) Meszes kén vizek; leginkább szénsavas és kénsavas meszet tartalmaznak, melyeken kívül Chlorcalcium és konyhasó is fordulhat elő bennök; ezen vizek rendesen magas hőfokuk által tűnnek ki, mint pl. Pöstyén. Ha e mellett nagyobb mennyiségben kénsavas natron vagy magnesia is van bennök, akkor Glaubersó tartalmú kénvizeknek nevezzük. c) Kénnátriumos vizek vagy tiszta kénes vizek; ezek mind hévvizek, alig tartalmaznak kénkönenyt. szilárd részekben
