Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)

Részletes fürdőtan - I. Hidegvizgyógymód és hidegvizgyógyintézetek - D. A hidegviznek belső használata - Hidegvizgyógyintézetek

évszakoktól függetlenül állandó, hévvíznek nevezünk, Rendesen azonban a hévvizek — Thermák — közé azon meleg forrásokat számítjuk, melyek hőfoka a 20"-ot C. meghaladja.

A hévvizeket melegségük szerint felosztjuk hűvös 20 C. foktól 30° C.-ig, langyos 30—35° C., mel eg 35—40° C. és igen meleg vagy forró 40 C. fokon felüli hévvizekre. Élet- és gyógytani hatásuk hőfokuk szerint nagyon változik, mert mig a hűvös thermák inkább a hideg viz hatását megközelítve hőelvonólag hatnak, addig a forró hévvizek hatásai a meleg viz hatását hatványozott mértékben mutatják. Ez azonban a gyakorlatban nem egészen igy áll, mert — eltekintve egyes esetektől — a hűvös ásványvizet melegíteni, a forrót lehűteni szoktuk, úgy, hogy rendesen csakis 30- 40 C. fokú vizeket használunk. Ily módon azután a közömbös és meleg viz hatásaival állunk szemben és ezekre kell gyógytani tervünket alapítani. Tudjuk, hogy a meleg víz, ellentétben a hideghez nem hőelvonolag hat, hanem a hővesztést és így a hőképzést gátolja. Mig a hideg tehát activ módon befolyásolja a szervezet működését, a meleg hatása inkább passiv. Láttuk az általános részben, hogy a meleg víz hatásaként megjelölhettük a szívműködés és légzés gyorsulását; ennek folytán a szénsav kiválasztása nagyobbodik, a húgy és a többi váladékok mennyisége szaporodik, a bőrlégzés és veritékelválasztás hatványozódik s igy a test súlyából vészit, de a veszteséggel arányban az anyagcsere élénkül.

Végeredményében tapasztaljuk tehát, hogy a meleg víz hatása megegyezik a hideg viz hatásával ; csak hogy, mig ez utóbbi által elért eredmény úgy jött létre, hogy a szervezettől való melegelvonás az izomműködést erélyesebbé tette s a szervezetet fokozott hőtermelésre késztette ; addig a meleg viz inkább pihentetőleg hat, a mennyiben lehetetlenné tévén a hőveszteséget, a hőtermelést s ennek tényezőit nyugalomra készti.

Ha az eredmény a hideg és meleg víznél egy is, az út és

mód, melyen ezen eredmény létre jött, mégis más meg más.

Nem közömbös, hogy az eredményt melyik utón értük el. mert épen ebben rejlik a hideg és meleg viz gyógytani alkalmazásának különbsége. Már a hideg viz alkalmázásánal felemlítettük, hogy a betegségek minden neme alkalmas a hidegviz-gyógykezelésre, de nem a betegek mindegyike. Vannak betegek, kik csak a hideg, vannak olyanok, kik csak a meleg vizet tűrik, és vannak (meg nem is kis számmal) olyanok is. kik a két szélsőség között állnak, s a kiknek bármelyik mód használ. Az egészségesek közül vegyünk egy példát. Elfáradt, kimerült embert egy meleg fürdő leghamarabb képes helyre állítani, mig ily esetben a hideg csak tokozza a

fáradságot, mert az ugv is kimerülttől activ működést kíván. Ellenben elpuhult, kipihent embert a hideg viz fogja legjobban felfrisiteni és izmai, működésre kényszeríteni, mig a meleg \iz