Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
286 szintén észlelhetjük, hogy -800 méter magasságú helyeken de mindig a hegyek között, már hegyi kiimát találunk. A 300 méter alatti hegyi klimatikus helyek képezik az átmenetet a róna klímájához. A hegyi klímánál megkülönböztetjük a havasi kiimát a liavas- alji vagy egyszerűen hegyi klímától. A havasi éghajlatnak alsó határáúl középeuropában a 900—1000 méter magasságot tekintik, azon alul már a hegyi illetve a havasalji — subalpine — kiima kezdődik. A hegyi klímáról eddig tett fejtegetések és tapasztalatok leginkább a havasi és a magasabb havasalji helyekre vonatkoznak, mig az alacsonyabb hegyeknél a hegyi kiimát jellemző tulajdonságok majdnem egészen elmosódtak és inkább előtérbe lépnek az erdő klimatikus tényezői. Minthogy a hegyi klimatikus gyógyhelyeknél a lokális viszonyok rendkívül fontosak s gyakran döntő befolyásúak. azokat mind ismerni kellene, igy példaúl, nemcsak a légnyomást, de annak napi, illetve havi ingadozásait, a levegő hőmérsékletének és nedvességi tartalmának naponkénti változásait, a szelek járását, a levegő ozontartalmát, a csapadékok nagyságát, a felhőzet minőségét. a lakások napos vagy árnyas oldalon való fekvését sat. sat. melyeket minden egyes helynél e műben felsorolni lehetetlen, de nem is szükséges, mert annak csakis az illető klimatikus gyógyhely monográfiájában van helye; sajnos azonban, hogy a legkevesebb ilynemű monográfiákban akadunk részletes meteorologiai feljegyzésekre, mert a legkevesebb helyen történnek kiterjedt mete orologiai megfigyelések, melyekből, ha elég hosszú időre terjedtek ki, lehet csak valamely .gyógyhely klimatikus értékét megbecsülni. a) Havasi gyógyhelyek. Az Alpesek gyönyörű völgyeiben igen sok klimatikus gyógyhelyre akadunk, melyeket még nevenként sem fogunk megemeliteni. csakis a legnevezetesebbekre hivatkozhatunk. Helvetia, Tyrol, Salzburg és a többi alpesi országokban mindenfelé találunk 1000 méternél magasabban fekvő nagyobb kisebb kényelemmel berendezett hoteleket, melyek mind mint klimatikus gyógyhelyek szerepelnek. Hazánkban a Tátrában van nehány intézet az említett magasságban. Nevezetesebb helyek a következők: a. Pontresiua Helvetiában Oherengadinbau, 1828 méter magasságban, a Bernina havasok aljában gyönyörű völgyben fekszik. Kiváltkép touristák kedvenez helye. Berendezése igen jó. b. St.-Moritz Helvetiában 1900 méter magasan már a vasas vizeknél megemlékeztünk róla (lásd 191. lap). c. Davos Helvétióban. 1650 méter magasan, gyönyörű völgyben fekszik. A leghíresebb havasi gyógyhely, hol nemcsak nyáron tartózkodnak a betegek, de még talán nagyobb számban keresik fel télen. Davos téli magaslati gyógyhely tüdőbetegek részére. Berendezése kitűnő.
