Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - XI. Éghajlati gyógykezelés - A. Levegő
284 A szív működése fokozottabb eleintén, az érverés gyakoribb, később azonban a rendes mértékre vissza megy ugyan, de erősebb marad. A légzésre nagy befolyással van úgy a ritkított levegőnek csekélyebb volta, mint a nedvesség csökkenése. A tüdők működése eleinte gyorsabb, a légzés szaporább, azonban ez az állapot nem tart sokáig, a légzés nehány heti tartózkodás után nemcsak visszatér a rendesre, de még a rendes alá száll ; a légzés ritkább, de sokkal mélyebb lesz, ennek következtében a levegő tovább időzvén a tüdőkben, a gázcsere behatóbb és a szénsav kiválasztás nagyobb lesz. A légző izmok nagy mértékben erősödnek, valószínűleg a nagyobb tüdő kitágulás folytán, a ruganyos rostok is erősebbek lesznek. A hegyi lég absolut víztartalma mindig csekélyebb, e szerint minden légzés alkalmával szárazabb és minthogy a küllég rendesen hűvös is, hidegebb levegőt szivünk be, mely a tüdőkben felmelegedvén relativ nedvessége még csekélyebb lesz, a tüdők belfelületén ezen okokból a viz elválasztás, illetve elpárolgás úgy szintén a hőfogyasztás nagy mértékben emelkedik, mely folyamat megint a tüdőkben élénkebb vérkeringést vonz maga után A tüdők tágulása a mellkason is észrevehetővé válik, a hegyeken tartózkodók mellkasa nem csak erősebb izomzattal bir. de terjedelmesebb, kifejlettebb is lesz. Az étvágy és emésztés hegyi tartózkodásnál javul, ennek következtében a vérképzés és táplálkozás is jobb lesz, az anyag- forgalom élénkebbé válik. Az ideg és izomműködés erélyesebb. Az álom rendesen a hegyeken megszokott jönni. Érthető, hogy a hegyi kiima ezen physiologiai hatását gyógy- tani szempontból értékesíteni lehet, leginkább azon esetekben a hol izgatólag akarunk befolyni, mert a hegyi kiima a legtöbb szervi működésre ingerként hatván a szervezetet erősiti és edzi, azonban szükséges, hogy a szervezetben még kellő ellenállóképességet találjunk. hogy ezen ingerlő hatás "ne rombolást, de edzést hozhasson létre. Ez okból nem ajánlhatjuk a hegyi tartózkodást a zsenge gyermekkorban és másrészt marantikus aggkorban levőknek, ellenjavai va van az organicus szívbajoknál, ha az abban szenvedők a férfikort már jóval meghaladták, továbbá nagyon elgyengűlt és erőben igen megfogyott egyéneknél, a kik az időjárás ellentéteit nem bírják elviselni, a kiknél az emésztés nem működik, és a kik rendkívül erethikusok, azonkívül olyan tüdőbetegeknél, a kik nagyfokú hörgtágulásokban vagy emphysemában szenvednek ügy szintén előrehaladott tüdősorvadás, barlangképződésekkel vagy lobos folyamatokkal nem való a hegyek közé. Ellenben igen jó sikort érhetünk el a hegyek között oly betegekkel, a kik hypochondriában. alhasi pangásokban, emésztési zavarokban, aranyeres bántalmakban szenvednek. Anaemia, hydraemia, chlorosis, malaria senyv, hysteria, álmatlanság, testi vagy szellemi túlmunkálkodás okozta kimerültség, ideges asthma, bőrgyengeség, túlságos veríték képződés, szükmellüség
