Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
A fürdőtan általános része
11 tagad hatatlanul bebizonyított tényeket megakarják némelyek magyarázni : így vannak, akik a javulást, az érintkezés és tapadás által létre jövő befolyásnak tulajdonítják mások metallotherapeuticus alapon gondolják megmagyarázhatni, mig nehányan azt vélik, hogy galvánáramok jönnek létre és okozzák a tüneményeket, sőt vannak olyanok is, a kik a mélyből jövő, és több légköri nyomás alatt álló ásványvizekben a tömecsek máskénti elrendezését is vélik, és ez által a hatást okadatolják. Valóságban azonban csak a tapasztalati tényeket ismerjük anélkül, hogy azok élettani okát megmagyarázni képesek volnánk, de azért ezen tényeket, mert igazolni nem tudjuk, egyszerűen tagadni sem áll jogunkban. A víz hatásának tanulmányozásánál a fürdővíz súlyára is kell gondolnunk. Tapasztaljuk, hogy ha a fürdőbe lépünk, hogy a has falazata befelé tolul, úgy szintén a lélegzés is eleinte nehezebb. Azonban a víz súlyának hatását elválasztva a hőfoktól nem lehet kimutatni, s minthogy mindkettő egy arányban hat a bőrre mint inger és a súly nem változik csak is a hőfok, tehát az első nem is vétetik tekintetbe. A vízfürdőnek villamos hatása bizonyos, de kísérletileg még alig lett tanulmányozva. Ezen általános hatányokon u. in. alanyi befolyások-, légváltoztatás- és a víz hatásán kívül még az ásványvízben feloldott sók és gázok is befolyással bírnak a test szervezetére, ezek adják meg az illető fürdőhelynek a speciális jelleget, mi oknál fogva azok a részletes fürdőtanban inkább tárgyalandók, mint az általános ha- tányoknál. Régi idő óta azon vannak, hogy a fürdőket osztályozza és igy a nagy tömeg felett jobb áttekinthetést nyerjenek. Az ily osztályozás rendkívül nehéz; néhányan a gyógytani hatás szerint, (oldó, erősítő sat.) csoportosították a forrásokat, mások vegytani összetételük szerint osztályozták őket. sokan a földosztást a szerint tették, váljon az ivógyógymód vagy a fürdés a fontosabb, és igy jött létre a két főcsoport: fürdő-és forráskezelés; majd legújabban a források hőfokát vették felosztási elvül. Mindezen lelosz- tásoknál azonban a rokon források egy-egy csoportba jöttek, és ezek rendesen vegytanilag is rokonságban állnak. Ha nem is szorosan a tudománynak, de a gyakorlatnak talán legjobban megfelel azon csoportosítás, melyet mi is itt követni akarunk, s mely szerint a fürdőgyógymódnál használt tényezőket következőleg osztjuk be. I. Hideg vizgyógymód. II. Tiszta hévvizek, vagy Acratothcrmák. HL Földes ásványvizek. htf, I\. Kénes vizek. V. Égvényes vizek. / A VI. Vasas vizek. V* BlMSWIl í tJ
