Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek - B. Hideg kénes vizek - a) Égvényes kénes vizek
101 Félig kötött szénsav 0-70512 gr. vagy 375-699 köbcentiméter. Szabad szénsav 2*25936 gr. vagy 1203-822 köbcentiméter. Kénhydrogén 0*01487 gramm vagy 10 258 köbcentiméter. Hőmérséklete 10° C. A parádi Csevicze tehát szabad szénsavban igen dús égvényes viz. mely kénhydrogént is tartalmaz. Mint üditő ital borral keverve igen kedvelt savanyuviz. Gyógyczélokból leginkább idült borg-, gyomor-, bélhurut eseteiben, arany eres bántalmakban, máj- és lép- nagyobbodásoknál szoktuk jó sikerrel rendelni. Helyben, minthogy a Csevicze forrásnál a fürdőtelepet megszüntették. nem isszák, de a félórányira fekvő parádi vastimsós fürdőhelyre mindennap frissen szállítják és itt szokták gyógyczélokból alkalmazni. a) W e i 1 b a c h Poroszországban, kissé hasonlít a parádi Cseviczéhez, csakhogy mig a parádiban a szabad szénsav 1208 köbni., a weilbaehiban csak 102 köbcm. mennyiségben jön elő; a kénhydrogén a parádiban 10-258 köbcm., a weil- bachiban csak 5-568 köbcmt tesz ki. A weilbachi kénes viz hőfoka 10° C.; szilárd alkatrészeinek összege egy literben P50478 gramm; ebből Kettedszénsavas Nátrium ....... 0-40675 gramm Chlor-Nátrium ...................................................0 27131 „ Ké nsavas Kálium............................................. 0 03884 „ C hlor-Kálium.................................................. 0 03884 „ Kett edszénsavas Lithium.............................. 000084 „ Kettedsz éusavas Batyum.............................. 0-00123 „ Kett edszénsavas Strontium ......................... 0 00013 „ P hosphorsavas Timföld ........ 000013 „ Phosphorsavas Mész........................................ 000034 „ Kett edszénsavas Magnesium.........................0 35913 „ K ovasav............................................................ 001455 „ Szerves anyagok . ......................................... 0-00484 „ L eginkább ivó- és belégzési gyógymód jön Weilbachban alkalmazásba. 2. Leibiczi kénes fürdő Szepesmegyében. A kénes vizforrás Leibicz városától északnyugotra, 7—8 kilóméter távolságban, egy szűk délnyugat felé nyílt völgyben, a Selzenseifen nevű patak balpartján, 732 méter magasan a tenger színe felett az ezen képletekhez tartozó kárpáti homok-kőből fakad. A vizet két szivattyú segélyével, melyek csövei fenyőfából valók, emelik ki a kútból, hogy kizárólag fürdésre használtassák fel. Nagyon primitiv módon történvén a viz melegítése, a kénhydrogén jó része melegítés közben elillan. Sajnos, hogy az ivógyógymódot egyáltalán nem gyakorolják. Egy lakóház, melyben az étterem és konyha is el van helyezve és két faház, melyben 25 fakád áll, képezik a fürdőtelepet. A kénes vizet 1875-ik évben Scherfel analysálta s e szerint van egy literben: Kénsavas Kálium .... . 0*0399895 gramm Kénsavas Nátrium .... . 00047992 n Chlor-Lithium ...... . 0*0009330 n Chlor-Nátrium ....................... . 0*0068793 n Savas szénsavas Nátrium . . . 0-2361124 n Savas szénsavas Mész . . . . 01702080 V) Összesen . . . . 0*4619214 gramm
