Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - Részletes rész - I. - Felsch Ármin dr.: Az ujszülöttek betegségei
I. Az újszülöttek betegségei. Ezzel szemben Finkelstein és iskolája legalább az első hetekben minden két órában, tehát naponta tízszer-tizenkétszer adat koraszülötteknek táplálékot. Czirny és Keller a túltáplálást és az ebből eredő táplálkozási zavart akarják a nagyobb szopási pausával elkerülni. Azonban tekintettel arra, hogy nagyobb mennyiségű táplálékot a gyönge koraszülöttek általában úgy sem képesek elfogyasztani, vagy ha bejuttattuk is, könnyen kihányhatja, az éheztetést mégis csak oly módon kerülhetjük el, ha gyakrabban nyújtunk nekik táplálékot. Később, ha a gyermek erősödik, jobban és többet tud szopni, mindinkább meghosszabbítjuk az egyes szopások közti időtartamot, úgy hogy végül csak hatszor-ötször szopjék 24 órában. Meg kell még azt is említenünk, hogy minthogy a koraszülöttek nagyon sokat alszanak, a szoptatáshoz fel kell őket költenünk, kissé megráznunk, stb. Ha koraszülött és debilis gyermeket mesterségesen kell táplálnunk, akkor a kilátások a gyermek megtartására roppant bizonytalanok és az ellenőrzésnek (a táplálék mennyiségét, a gyermek testsúlyát, bőrszínét, a székletétek mennyiségét, minőségét illetőleg, stb.) még fokozottabb mértékben kell érvényesülni. A mennyiséget ugyanazon energia-quotiens alapján számítsuk ki, mint a természetes táplálásnál. A táplálék minőségét illetőleg adhatjuk egyszerűen a normális újszülöttek részére előírt tejhigítást. Finkelstein jó eredményeket látott a Soxhlet-f. tápcukorral készített írótól, mások inkább a zsírdús tejet dicsérik és vannak, akik inkább peptonizált tejet ajánlanak. Az eredmény mindenképen kétes. A mesterséges táplálékból is kis adagot nyújtsunk és gyakran, tehát 10-12X15-20—25 gr.-t. A koraszülötteknél a melegben tartáson és célszerűen vezetett tápláláson kívül nagy figyelmet kell fordítanunk a lelkiismeretes, gondos ápolásra s különösen a fertőzésektől való megóvást ne veszítsük el szem elől. A köldököt steril gaze-el kötözzük. Az első időben ne is fürösztessük, csak mossuk le langyos vízzel a gyermeket. Fartáji intertrigok megelőzése céljából tanácsos, ha a gyermek tisztába tételénél mindig olajjal és steril vattával mosatjuk le a fartájékot. Szájat mosni természetesen nem szabad. Hurutos bántalmakban (rhinitis, bronchitis) szenvedő egyénektől isoláljuk, mert az egyszerű coryza is végzetessé válhatik a koraszülöttre. Az aluszékony koraszülött fekvő helyzetét gyakran változtassuk, fektessük hol az egyik, hol a másik oldalára, hogy ily módon a tüdők szellőzéséről gondoskodjunk és atelectasisok és tüdőlobok kifejlődését lehetőleg megakadályozzuk. A koraszülöttek jövő sorsa. Miként láttuk, a koraszülöttek oly nagy gondozást igényelnek és az első időkben oly nagy odaadást, szakszerű tudást követelnek, hogy jogosan érdeklődhetünk az iránt, vájjon lesznek-e ezekből később életerős egyének. A tapasztalat mutatja, hogy igen, sőt nagyon gyakran látjuk, hogy az aránylagos fejlődési gyorsaságot illetőleg még felülmúlják a normális időre született gyermekeket,