Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Flesch Ármin dr.: Átalános rész - I. Fejezet. Az egészséges gyermek fontosabb boncolástani és élettani sajátosságai
hajlandóságát székrekedésre. Az összes emésztőnedveket megtaláljuk már az újszülöttnél (szajnyálban, gyomor-, bélnedvben). A máj aránylag nagyobb : újszülöttnél és csecsemőnél a testsúly 7-o-a, felnőttnél Veo-része. A faces. Egészséges szopós csecsemőnek naponta 1—3-szor van széke: kenőcs consistentiájú, aranysárga színű, savanyú kémhatású és savanykás szagú, de nem bűzös. Mesterséges táplálás mellett függőleg a tápláléktól változó mértékben consistensebb, sötétebb és alkaliás kémhatású. Szaga rothadási termékektől gyakran bűzös. Lisztes táplálék mellett kémhatása savi. Kb. 85%-a víz. 15°/o-a szárazanyag. A székletétben találjuk 1. a táplálék maradványait, 2. az emésztőmirigyek nedveit és leválott bélhámrészleteket s 3. bacteriumokat. A táplálék maradványaként egészséges csecsemő székében változatlan caseint sohasem találunk; a zsír részben mint neutralis zsír, részben pedig mint szappan és zsírsav található. Cukor csak nyomokban mutatható ki, liszt (jodreactio segélyével) pedig egyáltalán nem. A sók nagy mennyiségben fordulnak elő: szopós csecsemők székében 1.0° o-ban, tehéntej táplálás mellett 40%-ban. Bacteriumtartalma meglehetősen nagy, egészséges csecsemőnél is a száraz anyagnak kb. egy harmada. Újszülöttnek táplálócsatornája teljesen steril és csak néhány óra múlva kezdődik meg a bacteriumok bevándorlása a száj és végbél felől. Egészséges csecsemő vékonybelében még kevés bacteriumot találunk, főleg a bact. colit, a b. lactis aérogenest és kis számban a bacill. bifidust, a vakbéltől kezdve egyre növekedik a bacteriumok mennyisége, melyben a túlsúly a bacill. bifidusnak jut, míg a bact. coli háttérbe szorul. A bélflóra kb. ugyanaz szopós, mint mesterségesen táplált csecsemőnél, a székletét górcsövi képében ellenben szopósnál dominál a bac. bifidus (Gram-Escherichchel kékre festődik), mesterségesen tápláltnál pedig a colicsoport (Gram-Escherichchel vörösre festődik). Vizelet. Az újszülött születés után rövid idővel már ürít vizeletet. A vizelet mennyisége az első napokban csekély, az első két napon 60—90 cm3, a következő napokon az első hét folyamán 100—200—250 cm3. A 7-ik naptól a 2-ik hóig 150—400, a 6-ik hóig 400—500, a 6-ik hótól a 2-éves korig kb. 600 cm3. 2—5 év közt 700 — 800, 5—8 év közt 800—1200, 8—14 év közt 1000—1500 cm3. Ezen napi mennyiség természetesen sok körülménytől függ, így elsősorban a felvett folyadék mennyiségétől, minőségétől, a bőrön, tüdőn és bélhuzainon át kiválasztott víz mennyiségétől, stb. Egészséges csecsemő 100 gr. táplálékra 68 gr. vizeletet választ ki (Camerer, Czerny-Keller). Minél fiatalabb a csecsemő, annál gyakrabban ürít vizeletet. Rendes táplálékfelvétel mellett naponta 10 -12 pelenkát nedvesít be. . A csecsemő vizelete halvány, savi kémhatású, fajsúlya az első napokban 1011—1012, majd leszáll 1003-1004-re és az első fél év vége felé ismét 1005—1010-re emelkedik, a 2-ik év után a 8-ik évig pedig 1008—1016-ra. 18 Az egészséges gyermek fontosabb boncolásiam és élettani sajátosságai.
