Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)

Flesch Ármin dr.: Átalános rész - I. Fejezet. Az egészséges gyermek fontosabb boncolástani és élettani sajátosságai

Az egészséges gyermek fontosabb boncolásiam és élettani sajátosságai. 15 A végtagok csöves csontjainak diaphysisei csontosak, epiphysei, valamint a kéz- és lábtőcsontok porcosak és egy vagy több csontmagvat tartalmaznak. Az izomzat a gyermekkorban aránylag gyengén fejlett és csak lassan az évek folyamán a gyakorlással párhuzamosan lesz mind­inkább tömegesebb és működésképesebb. Az izomzat és csontrendszer fejlettségére következtetünk csecsemőnél a szövetek feszüléséből és abból, hogy fejét mikor kezdi emelni, mikor kezd ülni, állni, járni. A szövetek feszessége (turgor) függ a szövetek nedvtartalmától, a zsír­párnától és az izomzat tömegétől, feszes, illetőleg petyhüdt voltától. Egészséges csecsemőnél jó turgort találunk, azaz a szövetek feszesek, a köztakaró ráncokba alig szedhető, tömött, rugalmas tapintatú. Idült, vagy heveny táplálkozási zavarnál, angolkórnál, túltápláltaknál, stb. a szövetek feszülése megváltozik, a tapintásnál kevésbbé tömött s az izomzat is laza, petyhüdt. A 3-ik hóban kezdi a csecsemő a fejét emelni, fél éves korában kezd ülni, az első év vége felé állni, s a 2-ik év elején járni. Minél későbbre tolódik ki ezen mozgási működések megkezdésének időpontja, annál inkább forog fenn a jogosultság izomgyöngeség felvételére. A leg­gyakoribb ok az angolkór. A köztakaró nem száraz, inkább nedveses tapintatú, az újszülöttnél élénk vörös színű, s nála a bőrt a vernix caseosa (leválott hámlemez- kék és faggyú tömege), továbbá bő pelyhes szőrzet {lanugo) fedi, mely csakhamar, az erythema neonatorumot követő bőrhámlással kihull. Az újszülöttek nagy részénél a köztakaró a 2-ik, 3-ik, 4-ik napon narancs- sárgásan elszinesedik (icterus neonatorum), a 2-ik, 3-ik hét folyamán már szép rózsaszínt ölt. Az izzadságmirigyek az első hetekben csak kevéssé működnek és később is csak azon esetekben látunk erősebb izzadást, ha a környezet hőmérséke magas (magas szobahő- mérsék, meleg begöngyölés), vagy túltáplálásnál a bő folyadékfelvétel következtében. Nagyobbfokú izzadás gyakori jelenség angolkórnál. A faggyúmirigyek a hajzatos fejbőrön fokozott tevékenységet mutatnak, ezek termékei a levállott hámlemezekkel vaskos réteget alkothatnak (seborrhea capillitii, magyarul kosz). Ennek rendszeres eltávolítása meg- gyökeredzett babonás tévhitekkel szemben föltétlenül szükséges, amennyi­ben ez másodlagos fertőzések következtében makacs folyamatok, eczemák, erysipelas kiinduló pontjául szolgálhat. Itt említjük meg a milium-okát, melyek fehéres, comedoszerű csomók, előfordulhatnak újszülötteknél az arc különböző részein és nem egyebek faggyúmirigyek retentiós cystáinál és 2—3 hét alatt rendesen eltűnnek. A nyálkahártyák középvértartalmúak. Csak megemlítjük, hogy a szájüregben azon helyeken, hol a nyálkahártya csontos részek felett van erősen kifeszítve, így a kemény szájpadon és a fogmedri nyujt- ványok felett, erősen vérszegény, szinte fehér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom