Bókay János - Flesch Ármin - Bókay Zoltán: A gyermekorvoslás tankönyve (Budapest, 1912)
Bevezetés. Flesch Ármin dr.: A gyermekhalandóság leküzdése
8 A gyermekhalandóság1 leküzdése. Budapest székesfővárosban és az ország különböző vidékein gyermek- menhelyek állíttatnak fel és minden talált, továbbá hatóságilag elhagyottá nyilvánított 15 éven aluli gyermeknek joga van arra, hogy felvétessék az állami gyermekmenhely kötelékébe. Az állami gyermekmenhely falain belül csupán a beteg, gyenge fejlettségű, különösebb ápolást és orvosi gondozást igénylő gyermekeket tartják, a többieket pedig megbízható gondviselőknél, első sorban gazdáknál és iparosoknál helyezik el. A törvény végrehajtási rendelete szerint hatóságilag elhagyottnak nyilvánítandó és így a menhelyekbe felveendő a talált gyermekeken kívül minden oly 15 évnél fiatalabb vagyontalan gyermek, akinek eltartására és nevelésére képes és köteles hozzátartozója nincs és akinek eltartásáról és neveléséről a rokonok, jóltevők, jótékony intézetek vagy egyesületek kellően nem gondoskodnak. Hogy az állami gyermek- menhelyek milyen nagyszabású tevékenységet fejtenek ki, arra nézve csak megemlítjük, hogy a 17 gyermekmenhely kötelékében ma több, mint ötvenezer gyermekről történik gondoskodás. A gyermekhalandóság ellen küzd az állam, midőn a dajkaügyet is szabályozta törvény útján, hogy csakis azon nő szoptathat, vagy dajkálhat idegen csecsemőt, akinek a községi elöljáróság erre engedélyt adott. Az engedélyt orvosi vizsgálat előzi meg a dajka egészségi állapotát és lakásviszonyait illetőleg. Kimondja a törvény a dajkánál elhelyezett gyermekek ellenőriztetését. Sajnos, a tápszülők ellenőriztetése részben csak papíron van meg. Az állam azonban nem tehet mindent, sok teendő vár a társadalomra is; az állam és társadalom törekvései közt a kapcsolatot az „ Orsz. gyermekvédő liga“ képezi, amely feladatául tűzte ki, hogy az állami gyermekvédelmet kiegészítse. A gyermekvédelemnek ki kell terjeszkedni már a szülés előtti időszakra is, hogy a szegény anyák részére a szülés idejére nyugodt, hygiénés helyről, orvosi ellenőrzésről már előre is gondoskodás történjék, hogy azután ott az anya gyermekével együtt a szükséges időig maradhasson. Szegény anyák a szoptatás ideje alatt pénzzel, élelmiszerekkel segélyeztessenek. Kívánatos továbbá, hogy nagyobbszámú olyan intézmény létesíttessék, hol a gyermekeket orvosilag ellenőrzik, a szoptatást terjesztik, helyesen irányítják, a mesterségesen táplált csecsemőket pedig kifogástalan tejjel, illetőleg megfelelő tejkészítménynyel fogyasztásra kész állapotban ellátják. Ilyenek nálunk még kis számban vannak. Francia- és Németországban a hasonló célokat szolgáló intézmények szépen virágzanak. Fölösleges bővebben fejtegetnünk, hogy a gyermekkórházak ezek mellett milyen áldásos működést fejtenek ki. Az orvos pedig akkor vesz részt kellően a küzdelemben, ha a szoptatást minél jobban terjeszti, közreműködik a sociális, hygiénés viszonyok javításán és ha az egészséges és beteg gyermekek gondozása, ápolása, gyógyítása körül minél intensivebb tevékenységet fejt ki.
