Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
VI. Szontagh Felix dr.: Nehány adat az 1887. évben észlelt meningitis cerebrospinalis esetekről
69 Kórboncztani lelet: A kilencz klinikailag észlelt gyermek közűi károm meghalván, a kórboncztani leletből csak a következők megemlítésére szorítkozom. Az egyik esetben, az 5 hónapos F. Gizellánál a halál a meningitis fennállásnak 7-ik napján következett be, s a bonczolásnal (a bonczolatot Schranz dr. egyet, tanársegéd végezte) az agy és gerinczagy lágy burkainak rostonyásan genyes lobját találtuk; az agy domborulatán az izzadmány csak szigetek alakjában, míg az agy alapján, főképen az agytörzsön diffuse terűit el; innen folytatódott a nyúltagy közvetítésével a gerinczagyra, s itt főképen a conus medullae spinalis táján tetemes mennyiségben mutatkozott, még pedig sárga, kocsonyaszerűen összeálló, rostonyadús vastag lepedék alakjában. Mint szövődményt találtunk még: bronchitis diffusat, pneumonia hypostaticát a bal alsó tüdőlebenyben, nem különben az első bal borda szegycsonti Ízületének genyes lobját, mely kis nyíláson kitörni készült. A második esetben, a 13 hónapos H. Annánál, kinél a halál a megbetegedés 31-ik napján következett be (a bon- -czolatot Hutgra Ferencz tnr. végezte,) az agy s gerinczagyi lelet az előbbi esettel nagyban egyezett, kivéve, hogy az izzadmány genyes volt és az agyon leginkább a homloklebenyek és a chiasma táján foglalt helyet. Találtatott ezenkívül még mindkét alsó tüdőlebeny hátsó részében hurutos tüdőlob (pneumonia cat. rubra), bal oldalt körülirt helyen rostonyás mellhártyalob. A harmadik esetben, mely a 7 éves K. Min ára vonatkozik, kinél a halál a megbetegedés 49-ik napján következett be, a Hutyra Ferencz tnr. által végzett bonczolat a következőket derítette ki : Diagnosis: meningitis cerebrospinalis scroso-fibrinosa cum hydrocephalo acuto in chronico. Pneumonia catarrhalis disseminata cum bronchitide seroso-purulenta in parte inferiori ntriusque pulmonis. A kemény agyburok erősen feszült. A lágyagyburkok igen vérdúsak és főleg az agy alapján sávosán átivódottak. Az agy tekervényei a domborulaton erősen lelapultak. A koponya alapján a hid és a nyúltagy körül körülbelül 50
