Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)
V. Bókai János dr.: Bárányhimlő fellépése sajátságos körülmények között
65 Ha mindezen felsorolt észleleteket egymás mellé állítjuk, azt látjuk, hogy valamennyi, tehát mind az öt észleletnél a Zoster és bárányhimlő egymásutáni megjelenése észleltetett egy ugyanazon család két tagjánál, s Korányi tanár úr észleletében a klinika egyik kórszobájának két felnőtt betegénél, a nélkül, bogy a család egy más tagja megelőzőleg bárányhimlőben szenvedett volna, illetőleg a kórszobában megelőzőleg varicellás megbetegedés előfordult volna. Hogy az észlelt általános küteg mindegyik esetben tényleg bárányhimlő volt. abban kétkednünk egyáltalában nem lehet, mert mindezen esetekben egészen typicus volt a küteg jelentkezése és lefolyása. A varicella eruptió két első esetemben köriil- belől tíz napra követte a Zoster megjelenését, harmadik esetemben 12 napra, negyedik esetemben 15 napra, Korányi tanár úr esetében pedig 8 napra. Mindezen felsorolt észleletek felette sajátszerűek s bár magyarázatukba ezúttal nem merek bocsátkozni, mégis felvetem azon kérdést, hogy a bárányhímlőnek eddig ismeretlen fertőző anyaga bizonyos körülmények között nem nyílvá- núlhat-e az általános eruptio helyett egy zosteres eruptió- ban? Természetes, hogy ezen esetben az övsömör-eseteknek csak egy részét tekinthetnők ily eredetűeknek. mert pl. saját aránylag tekintélyes számú észleleteim alapján a „Zoster ex usu arsenici“ létezését okvetlen fenn kell tartanom. Eszlele- teim értékesek lehetnek manapság, midőn, különösen az utóbbi időkben, igen előkelő helyről (Kaposi) lettek Zoster- epidemiák ismertetve, s a Zoster egyes alakjai mint heveny. fertőző betegség állíttatnak elénk. Bókái: Közlemények a heveny fertőző kórokról.
