Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)

II. Bókai János dr.: A vörhenyes izületlobokról

37

szavait, hogy „die Mitbetheiligung des Gelenkapparates gehört mit Recht zu den aller gefurchtesten Complicationen dieser an Gefahren so reichen Krankheit", (nämlich des Scharlachs), s tökéletesen megegyezem Henochhal, midőn azt mondja, hogy ezen sávos synovitisek magukban véve veszélyt soha sem hoznak; veszélyt általában csak ezen izületlobok folyamán esetleg fellépő savóshártya-gyuladásokban láthatunk.

A kórtünetek és kórlefolyás fennti részletezése, azt hiszem, eléggé feltünteti a polyarthritis rheumatica acuta, s synovitis acuta serosa scarlatinosa közötti eltéréseket. A két körfolyamat közötti különbség ugyanis a következő három pontba volna összefoglalható: 1) a polyarthritis scarlatinosa, ellentétben a rheumatica acutával, általában véve könnyebb megbetegedés, s úgyszólván orvosi beavatkozás nélkül gyógyul: 2) nagyobb „fixitást“ mutat, mint a heveny csúzos sokizületi lob ; 3) recidivára, ellentétben cCpolyarthritis rheumaticával, alig bír hajlamossággal. S e felsorolt három pont lényeges különbséget alkot a két bántalom között, úgy hogy ezek alapján, daczára a némelyek előtt talán lényegeseknek látszó tulajdonoknak *), nem lesz megengedhető, nézetem szerint, a két kórfolyamat azonosságának felvétele. Részemről különben még azt is némileg kérdésesnek tekintem, hogy ezen syno- vitiseket követő savóshártya-lobok, mint endo- és pericarditis, pleuritis és peritonitis, valóban causalis összefüggésben állnak-e az őket közvetlen megelőző izületlobokkal. S mindezen kóros folyamatok kifejlődése egy ugyanazon föokra, a vörlienyre nem volna-e inkább visszavezethető, mely esetben a két bántalom közötti különbség még határozottabban tűnnék ki? Tökéletesen egyetértek tehát Rehn-nel2), midőn a Gerhardt-féle gyűjtőmunkában a polyarthritis rheumatica kóroktanának tárgyalásánál a következőket mondja: „Wir nehmen daher an, dass die bezeichnten Localised tonen im

*) M. Litten különben a fellépő savóshártya-lobokat illetőleg is különbség gyauánt emeli ki, bogy a vörhenyes rheumatismust valódi billentyü-bántalmak csak aránylag ritkán követik, míg a felnőtteknél észlelhető szívbajok legnagyobb része elörement csúzos sokizületi lobra vezethető vissza. — -) Gerhardt. Handb. d. Kinderkrankh. II. B. Tübingen. lt>77.