Bókai János dr. (szerk.): Közlemények a heveny fertőző kórokról 2. (Budapest, 1892)

IX. Szegő Kálmán dr.: Észleletek a diphtheriás fehérnye-vizelésről

IX.

Észleletek a diphtherias fehérnye-vizelésről.

Irta dr. Szegő KÁLMÁN kórházi I. segédorvos. (1891.)

A diphtheria tiinettanában az albuminuriát illető rész a kevésbé kidolgozottak közé tartozik. Ezen mostoha eljárásnak kétségtelen oka azon alárendelt szerepben található, melyet az albuminuria a diphteriának egyéb fontos vagy szembeötlő elváltozásaival szemben játszik. Pedig a körülmények taglalásánál, melyek közt az albuminuria beköszönt, az érdekes kérdések egész sorozata merül fel. Oly kérdések ezek, melyek alig vagy elégtelenül voltak eddig a vizsgálódás és megoldás tárgyai. így pl. mi tulajdonképen a diph- teriás albuminuria lényege ? Az esetek mely arányában és a betegség mely időpontjában jelentkezik és mily hosszú ideig tart a fehérnyevizelés ? Arányban áll-e a vizelet fehérnyemeny- nyisége a helyi folyamat súlyosságával és van-e bizonyos összefüggése az albuminuriának a diphtheria valamely szövődményével, illetőleg utóbántalmával, különösen a post- diphtheriticus hiidéssel ? Vonható-e prognosticai következtetés a fehérnyevizelés megjelenési módjából és tartalmából a diphtheria lefolyására ?

Ezen itt felvett kérdések képezték vizsgálódásunk tárgyát; az eredményt, bár az nem ad ezen pontok mindegyikére kielégítő felvilágosítást, a következőkben közölhetjük: Előre bocsátandó, hogy vizsgálatainkat 1890. év október havától kezdve végeztük, mely időben a főváros területén nagyobb epidémia nem uralkodott. Épen ezért nem is volt tapasztalható az eseteknek különös rósz- vagy jóindulatú jellege. Megfigyelésünk tárgyai a legváltozatosabb s nem válogatott esetek voltak; eseteink száma összesen 60.