Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Boncztan és kórszármazás
8 BONCZTAN ÉS KŐRSZÁRMAZÁS. ant. major felső vége előtt.« — Ugyanezen szerző szerint »a nyirkedények hálózatokat képeznek, melyek részint a nyákhártya alatti szövetben, részint a garat külső burka (Tunica pharyngis externa) alatt terülnek el. Ez utóbbiakkal összeköttetésben áll néhány nyirkmirigy, mely a garat falához van rögzítve, — eltekintve a tüszőmirigyek falában levő tüszőktől. Ezek legnagyobbika közönségesen a harmadik nyakcsigolya magasságában fekszik, és pedig közelebb az oldali falazathoz, mint a hátsó középvonalhoz ; felső végén mindkét oldalt egy- egy kisebb nyirkmirigy található, mely a mellső nagyobb egyenes izom (M. rect. ant. major) által fedetik.« Henle 1 leirása szerint a szóban forgó kórállapotra nézve az arcznak mélyen fekvő nyirkmirigyei (Gl. lymph, faciales profundae) és a felső nyaki nyirkmirigyek (Gl. lymph, cervicales prof. sup.) birnak fontossággal; .az előbbieket következő- képen Írja le : »A mély arczmirigyek (Gl. fac. prof.) száma 3—6, a pofa-izom (M. buccinator) hátsó részén s a garat oldalfalán elhelyezvék. A behatoló edények (V. aff.) a halánték és ikállgödörből, szemüregből, orrüregből, felső állkapocsból, száj- pad és garatüregből futnak. A kivezető edények (V. eff.) a felső mély nyaki mirigyekhez (Gl. cervicales prof. sup.) futnak.« Ez utóbbiakat következő szavakkal jellemzi (437. és 429.1.) »Felső mély nyaki mirigy (Gl. cerv. prof. sup.) számra nézve 10—-16 található, mely mirigyek a fejütér (A. carotis) oszlási helyének környékén és a belső torkolati visszér (Y. jug. int.) mentében fölfelé egészen a koponya alapjáig helyezvék el; mellfelé a paizsmirigyhez (Gl. thyreoidea), hátfelé a gerinczosz- lophoz közelednek. V. aff. A mély arczmirigyek (Gl. facial, prof.), a nyelvmirigyek (Gl. linguales) és nyelvalatti mirigyek (Gl. sublinguales) egy részének kivezető edényei (Y. eff.) mellett a koponyaüreg nyirkedénytörzseit, a nyelvből kihatoló egyes nyirk- 1 1 Henle : »Handbuch der systematischen Anatomie des Menschen«. III. köt. I. szakasz, »Gefässlehre«. Braunschweig. 1868. 427. és 429. 1.
