Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)

Gyógyeljárás

48

GYÓGYELJÁRÁS.

arczhűdés oka azon körülményben rejlik, hogy a körfolyamat elterjed egészen az alsó állkapocsszöglet tájáig, a hol a karcz- csecslikból (Foramen stylo-mastoidenm) kilépő arczidegtörzsre átterjedhet a lob, vagy pedig nyomás érheti a genygyülem vagy a duzzadt nyirkmirigyek részéről. Ezen hűdés kiterjedése, tartama és kimenetele az arczidegtörzs vagy egyes ágai sérülésének fokától függ. Ha a sérülés csekélyfoku, ez esetben a hűdés a tályog elenyészése után megszünhetik.

Minthogy a jóslat fejtegetésénél különösen a kifejlődött garatmögötti tályogot tartottam szem előtt, a garatmögötti nyirkmirigylobról ezen taglalásnál általában csak annyit akarok megjegyezni, hogy ezen nyirkmirigylob mindazon kimeneteleket mutathatja, melyek más nyirkmirigyloboknál is észlelhetők. A kezdődő lob szétoszlása tehát lehetséges, s e szerint a garat- mögötti nyirkmirigylob föllépésénél nem szabad föltétlenül annak elgenyedés.ét (tályogképződést) következtetni. A visszafejlődés lehetősége azonban nagyrészt a bevezető nyirkedények gyökterületein jelen levő kórállapotok elhárításától függ.

GYÓGYEL JÁRÁS.

A garatmögötti tályogok gyógykezelésének alapvonalait már első értekezésemben volt alkalmam terjedelmesebben közölni. Az akkoron kijelentett nézeteimnek főpontjait a legtöbb szerzőnél, kik e tárgyról írtak, ismét föltalálom. Ez alkalommal tehát e tekintetben rövidebben nyilatkozhatom, és csakis azon pontok fejtegetésébe bocsájtkozom, melyek a gyógykezelésre nézve nagyobb fontossággal bírnak. Ezek a hideg, a meleg alkalmazására, a műleges fölnyitásra és az utókezelésre vonatkoznak.

Belsőlegi g}-ógyszerek alkalmazása itt csak annyiban jöhet tekintetbe, a mennyiben talán szükséges volna tüneti javalatoknak megfelelni; vagy ha szövődmények, alkati megbetegedések követelnék a belsőlegi szerek alkalmazását. Tapasztala