Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)
Vizsgálati módszer
VIZSGÁLATI MÓDSZER. 23 zésekben. Ennek magyarázatát a nyirkmirigyek-, nyirkedények- és a nyak hasadéküregeinek boneztani viszonyai szolgáltatják. A nyakcsigolyalobnál jelentkező másodlagos tályogok oktani viszonyait e helytt nem akarom bővebben fejtegetni, hanem Dr. König, I)r. Demme Rudolf (Bern) “es Dr. Soltmann Ottó (Boroszló) jeles dolgozataira utalok. VIZSGÁLATI MÓDSZER. Mielőtt a garatmögötti nyirkmirigylobok és tályogok tüneteinek taglalásába bocsájtkoznám, czélszerünek tartom, e lielytt előzetesen a vizsgálati eljárásra vonatkozó néhány támpontot fölemlítni. Szaktársaim előtt ismeretes azon körülmény, hogy néhány évtized előtt, midőn a gyermekgyógyászat még kezdeményezési szakában volt, a száj- és garatüregnek vizsgálata többnyire ellia- nyagoltatott, és ily módon az ezen üregekben föllépő bántalmak nagy része kikerülte az orvosok figyelmét. Midőn az utóbbiak ezen szerveknek megvizsgálását minden egyes esetben kötelességüknek tartották, sok homályos viszony földeríttetett, és ekkor a betegségeknek egész sorozata, mely azelőtt ritkán vagy épen nem fedeztetett föl, gyakrabban került észlelés alá. — Azonban a garatüreg rendszeres megtekintésének daczára is észrevétlen maradhat valamely garat mögötti tályog jelenléte. Ezen körülménynek oka egyrészről az 1- és 2-éves gyermekek garatüregének szűk térbeli viszonyaiban, másrészről pedig azon fontos körülményben keresendő, hogy a legtöbb gyermeknél, a száj- és garatüreg lobja alkalmával, a szájnak megtekintés czéljából eszközlendó kinyitása nemcsak igen nehéz, hanem bizonyos módszerek alkalmazása nélkül csaknem lehetetlen. Ezen súlyosbító mozzanatot tapasztaltam különösen garatmögötti tályogoknál, melyek következtében gyakran a szomszédos szervek a bántalom körébe vonatnak, az ínyvitorlának duzzadással és mozdulatlansággal járó oldalagos vizenyöje lép
