Bókai János dr.: A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyirkmirigylobról gyermekeknél - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára (Budapest, 1876)

Boncztan és kórszármazás

BONCZTAN ÉS KÓRSZÁRMAZÁS.

13

Ha tekintetbe veszszük a Henke 1 és König 2 által szabatosan és részletesen leírt boncztani viszonyokat, melyek a garat és bár- zsing környezetére vonatkoznak, ha továbbá tekintetbe veszszük a König által felhozott kisérleteket: »akkor képesek vagyunk

— mondja König — a garatmögötti tályogoknak kiterjedési területét és súlyedési útját a szóban forgó téren vázolni.«

De épen a hasadási területeknek Henke és König által leírt egymáshozi viszonya, illetőleg azoknak egymással való közlekedése, nehézségeket okoz azon különös kórismészeti kérdés eldöntésénél, hogy vájjon önszenvi, avagy kividről befelé hatoló genysülyedés által keletkezett, másodlagos garatmögötti tályog van-e jelen. König szerint a zsigermögötti liasadékban létrejött genygyülemek a nevezett hasadékot kitölteni törekednek, és leválasztván a gerinczoszlopról a garatfalat, azt mellfelé kidomborítják; azután továbbterjedvén, odahagyják a zsigermögötti

— hátsó — hasadékot, és a pofagaratizommal (M. buccopharyngeus) a pofabönye (Fasc. buccalis) alatt afültőmirigy (Parotis) felé hatolván, az arczon áttörhetnek, vagy az alsó állkapocs szélén jutnak a test külfelületére. König értekezéséből ezen rövid kivonatban idézett leírás a betegágynál igén gyakran nyer megerősítést. Számos hasonló esetet közölhetnék névsze- rint, melyekben a tályogok ezen kiterjedési viszonyait gyermekeknél megfigyelni képes voltam.

Az önszenvi és másodlagos tályog megkülönböztetését illető kórismészeti nehézségek csakis a kórlefolyás szabatos kipuha- tolása által háríthatok el, a mi azon esetben*-ha alkalmunk volt a beteget még a garatmögötti tályog föllépése előtt is megfigyelni, könnyebben és biztosabban sikerül, mint oly esetekben, 1 2

1 Henke : »Beiträge zur Anatomie des Menschen mit Beziehung auf Bewegung«. Rostock. I. füz. 12—21. 1.

2 »Handbuch der alig. und spec. Chirurgie«, redig. v. Prof. Pitha und Billroth. III. köt. I. szak. 4. füz. »Die Krankheiten des unteren Theiles des Schlundes und der Speiseröhre« von Prof. König in Rostock. Erlangen, 1872. 8—16. 1.