Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

III. Könyv. A beteg test ápolása - A különböző életkorok

Közép- és aggkori betegségek. 777 E korban nagyon is gyakori tünemény a gyom or görcs is (1. 580. 1.), mely vagy igen nagy vérszegénységnek, vagy pedig gyomorfekélynek a kórjele, s melyet meleg, big, nem izgató, de tápdús élelmezéssel megszüntethetni legjobban. — Előfordulnak egyébiránt, kivált a bőrnek nagyobb fölhevelések utáni meghűlései­ből (vadászat, táncz után) csúzok, lobos szív- és tüdő-beteg­ségek (1. 625. 1.) valamint a lélekzési készülék bántalmai is köhö­géssel (1. 621. 1.). Megtalálja ezen életkort a hagymáz is (1. 556. 1.). YI. A középkor (1. 497. 1.) lehetne az élet legegész­ségesebb korszaka, ha csak legtöbben nem élnének úgy a mint élniök nem czélszerű. Legtöbb kórt idéz még is elő a rendszeres mozgás hiánya és az élelmi szerek meg sze­szesek túlbö élvezése. Ezek egyszersmind okai a korai vé­nülésnek is. (A testgyakorlat a test ifjúságának fenntar­tója). — Férfiaknál e korban főleg altesti bántalmak- kal találkozunk t. i.: aranyérrel (1.670. 1.), köszvénynyel (1. 588. 1.) és csúzzal (1. 585. h). Az asszonyokat az anya­méh szénv (1. 608. 1.) gyötri leginkább. VII. Az aggkor, (1. 499. 1.) melynek rendes állapotát (a sencrtus ijosa morbus szerint) a minden szervben tapasz­talható kor-okozta változásoknál fogva, a kórjelenségek ké­pezik: étel italban elkövetett kihágások, meghűlések és hi­deg tisztátalan levegőnek beszívása, valamint túlságos testi és szellemi erőködések által könnyen megszerzi magának különösen a következő bajokat: hüdést (1. 615- 1.) köhö­gési betegségeket nagy lélekzet-szorulással (1. 642. 1.), gyo­mor- és bél-hurutot étvágytalansággal, highassal vagy dugu­lással. Az aggember, ha jó egészségben kiván maradni, kövesse az 502-ik lapon adtuk szabályokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom