Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
III. Könyv. A beteg test ápolása - Agy- és szellemkórok
760 Vértolulás és lob. (izzadmányt, lobterméket, e x sud atu mot) mintsem a tápfolyadék vagy az el- és kiválamodási anyagok lenni szoktak, miket rendesen bocsátanak magokon át. A hajcsőves-edények e kóros állapota, mely e szerint a hajcsőves-edénykék vérrel való túltelésében és kiizzadásában áll, lobnak neveztetik (azaz g yu 1 a dásn a k), vagy ha kisebb mértékben van jelen és hamarább elmúlik: vértolulásnak (congestiónalc). Ez a legtöbb helyi változásoknak okozója, ettől támad a lobos résznek elveresedése, heve, duzzadása és daganata s gyakran fájása is. Gyógykezelésénél legelőbb is megkísértjük a felhalmozott és akadozó vért ismét könnyen folyóvá tenni és odább indítani és pedig: nyomás és hideg, az edénykék idegeire ható izgató szerek, melyek a kitágult csövecskék összehúzódását eszközük, a szívtevékenységnek ösztönzése, s a vérnek elszívása által (érvágással, nadályokkal). Ez azonban ritkán sükerül, s a legtöbb esetekben az izzadmányt kell vagy eltávolítani, vagy a mennyire lehet, ártatlanná tenni, vagy is ezekre törekedni: mert ha ebből egyszer uj és kóros szövet képződött, avval ugyan már nem sokat lehet kezdeni. Az izzadmány a vérből való első kiléptével természetesen mindig folyékony; de ha sok a rostonya benne, igen hamar megtömörülhet (megalhatik); vagy tovább is folyékonynak maradhat, vagy a megalvás után ismét felhígulhat, és genynyé vagy poshadás utján évvé válhatik. Lob esetében az orvos soha sem határozhatja meg biztosan, mily izzadmány fog a vérből ser- kedni s mivé fog az válni. A kiizadottnak eltávolítására és gyorsabb átváltoztatására legbiztosabb szer a meleg (kölönösen nyirkos meleg borogatások alakjában). A szellem - kórok, lélekháborodások, (1. 147. 1.) az agynak betegségei és pedig az agy azon részének mely az érző és mozgató szervek közt közvetítőül szolgál, s mely az érzék- és érzés idegei által bejelentett benyomásokat észreveszi, képzetekké és gondolat-sorokká feldolgozza, s végre ezekből az akarat elhatározásait szüli, (melyek azután a mozgató idegeket indítják munkásságra). Ha az agy e szellemi tevékenysége egészben, vagy egyes irányában,
