Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
III. Könyv. A beteg test ápolása - Undorító bajok és szokások
Szeplő. 739 nyál kar ét eg a bőrhártya véredényei által szakadatlanul ki válamít- tatik folyadék alakjában, s legelőbb is folyadékkal duzzadtig telt gömbölyded vagy hosszúdad, szemcsetartalmú kis hólyagcsák (kül- ham-sejtek) képében válik ki. E sejtek a szaruréteg felé egyre szorosabban nyomulnak egymáshoz; ezáltal szögletesülnek és lapulnak, lassan megkeményednek, szaru-szerkezetet öltenek, s végre a négy-öt-hat-szögletes szarúlemezkékből szőtt, eléggé áthatolhatlan szaruréteg válik belőlök. E réteg legfelső s legrégibb lemezkéi azután folyvást eltolódnak, a nyálkaréteg sejtjei így léphetnek helyükbe folyvást s válhatnak újabb szarulemezkékké. — A testbőr színe a külhám szinétől függ és pedig kiválólag ennek nyálkaré- tegeétől, s igy a bőrszín okait a szaruréteg alatt kell keresnünk. A nyálkaréteg külhámsejtjeiben ugyanis, ha a bőr színes (barna vagy fekete) finom festenyszemcsék találtatnak, melyek azonban a szaruréteg felé aprankint kissé halványodnak. Ugyanilyen festenyszemcsék a nyálkaréteg külhámsejtjeiben okai a szeplőnek is; s e szerint, hogy hozzájok férhessünk, a szarurétegen kellene keresztülhatnunk. Önként világos egyébiránt, hogy valamint az egész külhám, úgy azok a festenyanyagok is a bőrhártya véréből származnak. — Mi a külhám szarurétegének áthatékonyságát illeti, kísérletek tanúskodnak arról, hogy a szaruréteg oly csepphig folyadékokat, melyek az ő szövetére vegybontólag nem hatnak, nem bocsát magán keresztül; ellenben páraalaku vagy könnyen elillanó folyadékokat (péld. vizpárákat, alkoholt, égényt, türkönyt stb.) igen is. Állítják péld. hogy halvany-vizegy bizonyos négernek a lábát rövid idő alatt majdnem fehérré halványította. Természetes, hogj a láb nehány nap múlva ismét fekete lett. Ha pedig kenőcsök stb. bedörzsölés által a sértetlen külhámba felvétetnek, ennek oka az, hogy azok gépi nyomás utján szoríttatnak a bőr veríték csatornáiba, hajtüszőibe és faggyumirigyeibe. Szert, mely a szeplőfoltos bőrre külsőleg rátapasztatván, rákenetvén vagy bedörzsöltetvén, a szeplőhelyek színét kimoshatná vagy azokat szinteleníthetné, ilyen szert nem ismerünk. Mert habár az arczot, mint ama négerlábat