Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
50 Az emberi test alkata. nincs mozgás. — A testet külsőleg bőr nevű szövet borítja be, a belső üregeket ellenben, melyek különböző nyilások és csővek által a külvilággal érintkeznek, nyálkahártya, vagy röviditve nyákhártya nevű szövet takarja, innen másképen takhártyának is mondatik. — Ezek szerint az emberi test alkatát csontok, porozok, szálagok, izmok, edények (vér- és nyirk-vezetők), idegek, belrészek és bőrök képezik, mig állománya főleg vizből, fehérnyés anyagokból (főleg fehérnyéből és rostanyból), kocsonyából (enyvből), zsirból, konyhasóból, mészböl és vasból van össze állitva. Ezen alkat- és állag-részek, mig élünk, folytonosan újulnak, s hogy ezen ujhodás végbe mehessen, azért kénytelen, a ki élni akar, az utóbb neveztük anyagokból kellő minőségű mennyiséget magába fölvenni. Az alkat- és állag-részek ezen szakadatlan ujhodását az ember testi nevelésénél és fenntartásánál szüntelen kell szemünk előtt tartanunk. Soha sem szabad felejtenünk, bogy mig a test él, anyaga szüntelen változóban van; hogy a testnek legkisebb részei is, ha az anyagot, melyből állnak, tekintjük, egyre átalakulóban vannak, lassankint elhalnak s helyettök a rajtok keresztül szivárgó, s őket szüntelen körülömlő vérből ismét újak ragadnak oda, úgy hogy az ember bizonyos idő múlva, ámbár külsőleg még mindig a réginek látszik, valósággal még is más, újabban felvett s újabban ugyan, de egészen a régibb, elhalt és kivezettetett parányok mintájára vegyített és alakult parányokból áll. De a test állagrészeinek e folytonos elhalása és ujhodása, e szakadatlanul folyó vedlés, melynek rendetlen lefolyása vagy megakadása betegséget s a szervek rendellenes működését, megszűnte pedig halált okoz, csak az által lehetséges, hogy testünk folyvást vesz fel a külvilágból anyagokat, s a fölvetteket addig forgatja és idomítja, míg kellő helyökön megragadnak, a már el- használtakat ellenben ugyan ilyen forgatás által magából ismét kivezeti. — Az uj anyagok felvétele és első feldől-
