Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
Az emberi test alkata. 47 leszámítva). Ennek bőre barnás rézszinü; haja gyér, fekete, sima; szakálla gyenge növésű; homloka rövid; szeme mélyen fekszik; orra előre nyúló, kissé tompa; arcza széles, csontjai előre- nyulnak. 5. A maláji faj, (vagyis Malakka földének ös lakói, valamint a déli tenger és a Szunda-, Molukka-, Fülöp- és Mariána-szige- tek bennszülött népe). Ennek bó're majd világos- vagy gesztenye- szinű barna; haja fekete, lágy, sűrű, fürtös; koponyája kissé keskeny; homloka kissé előrenyomuló, görbéndomborodó; felső állcsontja csak keveset nyúlik előre; orra vastag, széles, lapos és tompa; ajkai vastagok és szája nagy. Az emberi test alkata. Az ember teste, mindamellett hogy igen sok és különbféle részekből felettébb elmésen van összeszerkesztve, még sincs több mint 14 elemből alkotva. A tizennégy elem neve itt következik: legeny, szeneny, könneny, éleny, meszeny, kéneny, vilany, hamany, szikeny, halvány, folyany, kes- reny, kovany és vasany. De ezen elemek, noha különben végtelen sokféle vegyületre képesek, szintén nem járulnak több mint körülbelül 10—14 közelebbi vegyeikkel az emberi» test alkotásához. E vegyekről, valamint az elősorolt elemekről már részletesen szóltunk, s azért itt elégnek tartjuk neveiket ismételnünk, mint következnek: viz, fekér- nyés állagok (fehérnye-rostany és sajtany), enyv, zsir, konyhasó, vilsavas és szénsavas mész, hamag és szik eg. E kis számú állományok folytonos felbontása által, melyet az életet fenntartó anyagcsere szakadatlan folyamatban tart, átmenőleg azután még más anyagok is létesülnek, melyek vagy létesültök után tüstént a testből el is takarit- tatnak, vagy különböző változtatási folyamokat közvetítenek. A kitakaritandókat nevezik ürülék-anyagnak,
