Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - A szerves testek alkatrészei
36 Szervezett szerves állományok. ződése mindazonáltal egészen azon az egy módon s ugyanazon vegyészeti állományok segítségével megy végbe. Minden szerves testnél ugyanis az egyes alkatrészek képződése egy és ugyanazon törvény szerint kezdődik, melyet sejtalakulás törvényének vagy sejt-elméletnek neveznek; mert minden szervnek legelső, de csak górcsővel észlelhető alapjaként buborék alakú parányi testek állnak elő, s ezeket sejtnek híják. A sejtképződéshez mulhatlanul kellő vegyészeti állományok a vizen kivül főképen még ezek: fehér- nye, zsír (illetőleg kemnye) és sók (kiválóképen mészsók és konyhasó). Ezen állományok azonban, miket egyesülten a tojásban és magban, a tejben és vérben találhatni, sejt képződésre csak akkor alkalmatosak, mikor hig állapotban s egymáshoz helyes arányban vannak meg. Ha ezen állományok valamelyike vagy többje akár minőségileg hibás, akár mennyiségre nézve a kellőnél több vagy kevesebb, vagy ha egyik másik hiányzik, akkor rendesen korcs sejtek képződnek, s ez úton állnak elő a nyavalyás hig vagy szilárd képletek (kelések, daganatok, rák stb.). A sejtek fejlődése ekképen megy végbe: a most megneveztük vegyészeti állományokból folyadék képződik, melyet hatásánál fogva táplálási- csira- vagy sejt-folyadéknak, görög szóval blastemának, de kytoblastemá- nak is hínak. Ebben legelőbb egész sokasága képződik a lehető legparányibb szemcséknek (nevök elemi- kezdetleges- vagy parány-testecsek). Nem tart soká, s ezek közt már is némely nagyobbak tűnnek szembe. Ezeket sejtmagnak (kytoblastonnak)' híják, s ezek szolgálnak a későbben előálló sejtnek magvául. Mert egy vagy több ilyen sejtmag körül finom-finom hártya képződik, mely nekik boritékúl szolgál (neve sejthártya). A hártya avval kezdi, hogy szorosan tapad a sejtmaghoz, vagy, ha többen vannak, a sejtmagvakhoz, de lassan válni kezd tölök, vagy köröskörül vagy csak részben s a sejthártya meg a sejtmag
