Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései
22 Szerves alkatok. B) Szerves alkatok. Szerves alkatokat, de mindenkor szervetlen anyagok kíséretében, főleg a növény, állat és ember testében találhatni. Noha a növény, állat és az ember szervezete, ha e szervezet alakját tekintjük, nagyon is különbözők egymástól, de alkatrészeik vegyülete csaknem ugyan az, és ez okozza, hogy ezen alkatrészek minden tetemesebb változtatás nélkül átmehetnek a növényi szervezetből az állatiba és emberibe. Csak a szerves anyagok eredetére nézve nagy a különbség a növényi és állati szervezet közt; mert mig a növény az elemekből és szervetlen anyagokból, főleg szénsavból, vízből és ammóniákból, képes a maga alkatrészeit állítani össze, addig az állat és ember teste a magáéit csak hasonállományu növény- vagy állat-anyagokból képes megalkotni. Ebből világos, hogy növények nélkül állat e földön sem elő nem állhat sem meg nem élhet. A szélűben elterjedt és lényeges növény- és állat-anyagokat, egyenlő vegyületök és rendeltetésük tekintetéből, általában két felé osztjuk, t. i. legenyesekre (vagy is fehérnyésekre) és legenytelenekre, (vagy is szénkonnenyt tartalmazókra, melyek vagy zsirosak, vagy zsirnemüek, vagy zsirképzők). Az egyik osztálybeliek majd sohasem változnak át másik osztálybeliekké, s csak mind a két osztálybeliekből fejlődhetik ki a szerves élet alakja és tevékenysége. A szerves állományok felbomlása (vagy is a szerves állományok feloszlása elemekké és ezeknek egyesülése szervetlen anyagokká). A szerves állományok, mivel alkatelemeik igen szövevényesen elegyülnek s egymástól igen könnyen ismét elválnak, magok is igen könnyen és csekély ok indítására felbomlanak, csakhogy e felbomlás az állagok és a bomlasztó okok különbfélesége szerint különbözőképen mehet végbe. Mielőtt azonban a szerves állományok végképen felbomlanának, (többnyire szénsavvá, szénkönnenynyé,
