Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

20

Szervetlen vegyek.

Van meg más két só is, t. i. a szénsavas és a vilsavas késre ny (magnesia), melyek az emberi testben mindig a meszet kisérik, de csekély mennyiségben. Találtatnak növényekben is, fokép a gabnafélék magvaiban, valamint az ivóvizben is, s étel ital utján jutnak az ember testébe.

Növény-ételek és ivó viz által fölveszünk tovább még foly- patot is (fluorcalcium), de ez csak kis mértékben talál helyet a csontokban és a fogak zománczában.

Kovasav, kovanyból és élenyből, főleg a legalsóbb rendű állatok héjjaiban, némely növényanyagokban és némely források vizében találtatik. E vegyből az emberi testben csak igen igen kevés van, és pedig a hajakban és a csontokban.

Szénkönneny, kénkönneny és vilkönneny alatt három gázalakú vegyeket értünk, melyek nem azért fontosak ránk nézve, a mit az emberi testben építenek, mert ezt nem is teszik, hanem azért, a mit ronthatnak rajta, mert a lélegzésre és a vizre igen kártékonyakká válhatnak. Mind a hárman szerves állományok elrothadásánál képződnek, s ők okozzák a rothadásnál észrevehető utálatos bűzt. — A szénkönneny nem egyéb mint a szeneny és könneny gázalakú és elégethető vegyülete, mely a könneny nagyobb vagy kisebb mennyisége szerint könnyű vagy nehéz szén- könneny-gáznak mondatik. A könnyű gáznak, mely kékes és csak keveset világitó lánggal ég, nincsen sem szine sem ize, de szaga van, és pedig kelletlen, noha gyenge. Ezt bányagáznak is híják, mert bányákban, főleg kőszénbányákban fejlődik, s ha meggyulad, iszonyú rombolást visz végbe. (L. a Pesten 1864-ben jan. 8-án történt fellobba- nást a következő napi hírlapokban). Ezt a gázt mocsárlégnek is nevezik, mert oly álló vizekben, melyekben növények és állatok rothadnak, különösen melegnek bozzájá- rultával támad. Ez a mocsárgáz idézi elő nálunk az emberekben, ha azt hosszabb ideig, (napokig, tán hetekig) beszívják, a váltólázat vagy hideglelést, forró tartományokban