Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)
I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései
18 Szervetlen vegyek. A szénéleg, mit hibásan széngőznek is neveznek, egy szín-, íz- és szag-nélkül való gáz, mely a szabad levegőnél könnyebb, s meggyujtatván világos kék és csak keveset világító lánggal szénsavvá ég meg. Ez már sok embert ölt meg az által, hogy szenet meggyujtottak s nem eresztettek elég levegőt hozzá. Ez mindig megesik, mikor vagy elzárt szén-medenczében, vagy zárt-kéményű fűtőben a szén meggyulad és fojtódva tovább ég, mig minden élenyt elfogyasztván utoljára maga is megfulad. A konyhasó vízmentes állapotában a halvány és szi- keny (chlor és natrium) vegyülete. Nevezik is másképen Chlornatriumnak. De ha viz is van benne, úgy lehet tekinteni, mint szikélegnek (nátronnak) vegyületét sósavval, a miből egykori nevét sósavas natron vette volt. A konyhasó az egész földszinén el van terjedve s mint kősó földünk kérge alatt sok helyütt hatalmas rétegekben fordul elő; ezenkivül a tengerek vizében és sok forrásokéban sok konyhasó fel van olulva. (A németek az ilyen sós vizet Salz-soolé- vagy csak soolének híják, mi valóságos sóié). A szerves testekre nézve a konyhasó igen nagy fontosságú anyag, mert minden növényi, állati és emberi állományokban jelen van, és pedig úgy a szilárdak- mint a hígakban, s mivel mennyisége az egyes állományokban kevés különbséggel állandó, ebből azt kell következtetni, hogy nem hiába van ott, hanem bizonyos határozott s az élethez mul- hatlanul szükséges teendői vannak. Az emberi testben a konyhasó úgy látszik, a fehérnyés állagokat olulékony állapotban tartogatja, azonkívül pedig a vér felfogó képességére is lényeges befolyást gyakorolni van hivatva. Végre igen valószínű, hogy a szerves alakok képződése, milyenek a sejt, a rost, a cső, csak a konyhasó hozzájárultával mehet végbe. Mivel a konyhasónak úgynevezett bomlástgátló tulajdonai vannak (vagy is, mivel a konyhasóval áthatott szerves
