Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Bevezetés

Eleinek.

9

állományban, különösen pedig a zsírban, czukorban, alco- holban és a csirnyében vagy kemnyében (közönséges nyelven keményítőben). Szénnemzőnek azért hívják, mivel a szénnek főalkatrészét teszi. Egykor phytogeniumnak nevezték, mi növénynemzöt jelent, mert a növény alapját a szeneny képezi. Mivel könnyen ég és mert fekete, a világítás, melegítés és fekete festék fő forrásául szolgál. Növény-, állat- és emberre nézve főfontosságu a szeneny azon elve- gyülése az élenynyel, melyet a vegytan szénsavnak nevez. Kevésbé fontos vegyek a szénéleg és szénkönnleg, melyekről bővebben alább.

Halvány, Chlor. A halvány ismét légnemű halványan sárga-zöldes, fojtó, éles-szagú elem. Lélegző szerveink szerencséje, hogy vegyületlen vagy köttetlen állapotban a természetben sehol sem fordul elő. Más elemekkel vegyülve azonban ránk nézve igen becses anyagokat szolgáltat, melyekről majd bővebben leend szó. Ilyenek a konyhasó, a mészhalvag, a sósav és a chloroform. Növény és állatanyagokra gyorsan pusztitólag hat a halvány, s azért ártalmas bűzök és kigőzölgések elfojtására igen jól alkalmazható.

Kéneny. A kéneny szilárd, sárga, könnyen elégő és a földön eléggé elterjedt elem. Találtatik tisztán is, de más elemekkel vegyülve is. Fémekkel különösen szeret vegyülni, főképen vasanynyal és rezenynyel, s ekkor vas-, illetőleg rézkéneg nevét viseli. A kéneny meggyujtatván a levegő élenyével vegyül és fojtó légnemmé alakul, mely kénélegsavnak, hibásan kéngőznek is neveztetik. Ha e vegyhez még több éleny járul, akkor kénsav (másképen galiczolaj) képződik. Könnenynyel vegyítve a kéneny igen ártalmas és igen büdös gázzá alakul, mit kénkönlegnek neveznek. (A büdös tojásból is ez fejlődik.) A növények, állatok és emberek testében a kénenyt kiváltképen az úgynevezett fehérnyés állományokban és szarufele részekben