Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Szamárköhögés
omortartalom dúl a szájból és orrból. Ezzel vége van a rohamnak. A gyermek kitorli szemeiből könnyeit, kisebbek még egyszer haragosan felsírnak, akkor azonban ismét játékuk után látnak és csodalatos gyorsan szedik magukat a roham után ismét össze. Ezen alak] a ban a rohamok naponta 10— 20-szor. sőt 50-szer is megismétlődhetnek. & Ritka esetekben köhögési roham helyett tüsszentési roham is léphet fel. . ertussisos rohamra az a jellemző, hogy két részből áll, melyek között körülbelül percig tartó pauza van. A roham második részét réprisnek nevezzük. Ez csak csecsemők pertussisánál hiányzik, de sohasem hiányzik idősebb gyér inekeknél, legalább is a görcsös stádium alatt nem. Ha a repris hiányzik, nincs jogunk a köhögést szamárköhögésnek nevezni. Legfeljebb «spastikus» köhögés jelzővel illethetjük. R-a egy köhögési roham lezajlott, a gyermek egyidőre megnyugszik, mintha új gyujtóanvagot kellene először összegyűjtenie. Ha ez megtörtént, mesterségesen is válthatunk ki rohamot : pl. a gégére gyakorolt nyomás által. Gyakran elég a gyermeknek, hogy az orvos ránézzen és már rohamot kap. A stadium convulsivum alatt a gyermek arca duzzadt és cyano- tikus, a szem kötőhártyája belövelt, a garatgyűrű erősen hyper- semiás és duzzadt, a nyelv féken karakterisztikus fekély található (ulcus sublinguale, ulcus frenuli). A tüdő felett kiterjedt szörtyölés észlelhető, mely csak akkor tűnik el, ha a gyermek köhögött. Ilyenkor rendszerint már nincsen láz. Ha mégis van, úgy többnyire tüdőkomplikációktól ered vagy bronchiopneumoniás gócoktól, amelyek ilyenkor csak csekély tüneteket mutatnak : kopogtatásnál fokozott resistentia érzését vagy nedvesen csengő légzést vagy körülírt helyen broncho- phoniát — vagy bronchitis capillaristól. Utóbbi különösen a három első életévben lép fel. Korábbi súlyos mellkasrachitissel bíró gyermekeknél a betegség súlyossá válását jelenti. A durva bronchitises zörejeket finom hólyagú szörtyzörejek váltják fel. Pertussisos gyermek légzése mindig szaporább, azonkívül mindig erős pulsusszaporo- dás található, mely néha még a gyógyulás után hetek múlva is megállapítható. A szamárköhögés latens bronchialis mirigytuberculosisra kedvezőtlen hatást gyakorol. Elég gyakran fellángolásra bírhatja, sőt miliáris tuberculosis is fejlődhetik ki. Ebből a szempontból a szamárköhöges épp olyan veszélyes, mint a kanyaró. Ilyenkor a cyanosis egyre fokozódik, a dyspnoe súlyosabbá válik, a láz magasra emelkedik és erősen remittálóvá lesz, lokális elváltozás ellenben nem mutatható ki. Csak a vége felé szolgáltat a röntgenkép jellemző leletet. Végül meningiális tünetek lépnek fel és a gyermek elpusztul. A röntgenképek értékelésénél pertussis alatt és után legyünk mégis elővigyázatosak, mert gyakran találhatók csomós megvastagodasok a hilusok- ban, kötegképződések és a hörgők igen kifejezett rajzolata, anélkül, hogj ti culosis állana fenn. Épp oly veszélyesek, azonban ritkábbak, mmt a tüdőcompli- catiók, az ideges kisérőtünetek : meningitis purulenta vagy agyi vérzések későbbi spastikus bénulásokkal vagy meghulyülessel. Spasmophil gyermekeknél szamárköhögés lefolyása alatt eclampsias vagy a.yiigo spasmusos roham léphet fel. Nem spasmophilek is kaphatnak görcsöket melyek úgy folynak le, hogy köhögési roham közben mely cyanos lép fel hosszú légzési szünet mellett és ehhez az arc es a végtagok Szamárköhögés (pertussis, tussis convulsiva). 73
