Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Negyedik betegség - Erythema infectiosum - Vérhas
66 Heveny fertőző betegségek. kor olyan nagyokká lehetnek, hogy egy akutan kezdődő vérbetegségre gondolhatnánk. Azonban egy idő múlva teljesen visszafejlődnek. Diagnosisa : A vérlelet rubeolánál olyan jellemző, hogy kétséges esetnél eldönti a diagnosist : sok plasmasejt lép fel, azaz lymphoid charakterű sejtek excentrikusán fekvő maggal, melynek kerékküllőkre emlékeztető szerkezete van. A mag körül a protoplasma kissé világosabb, egyébként sötétkékre festődik (Giemsa-festésnél). U. n, radkern- lymphocyták is találhatók. Ebben, valamint eosinophyl-sejtek jelenlétében tér el a kanyarótól. Kanyaró mellett szólnak azonkívül koplik- folt, nátha, bronchitis és coniunctivitis, positiv diasoreactio, mindenekelőtt a kiütést megelőző prodromális tünetek. Skarláttól a Rumpel— Leede-féle tünet, erősebbfokú eosinophilia és a Döhle-féle testecskék hiánya különböztetik meg. Kezelése voltaképpen fölösleges. Ha a gyermek lázas, ágyba fektetjük, a kiütést bepuderezzük vagy kicsit bezsírozzuk. Negyedik betegség (Dukes—Filatow). A «negyedik betegség» úgy viszonylik a skarláthoz, mint a rubeola a kanyaróhoz. Finom, skarlátszerű, azonban csak gyengén kifejezett kiütéssel jár, mely hirtelen lép fel, elborítja az arcot — kivéve az ajkakat és az orrt — és a törzset, két-három nap múlva ismét eltűnik és 8—14 nap múlva kisfokú hámlást okoz. Egyidejűleg a garatnyálkahártya csekély pirossága áll fenn a megfelelő tarkó- és állalatti nyirokcsomók duzzadásával. Azonban nem találunk málnanyelvet. Az incubatiós idő 9—21 napig tartana. Kórokozója ismeretlen. Prodromális tünetek hiányzanak. A kórkép igen ritka. Nem is ismerik el általánosan. Akkor fogunk rá gondolni, ha egy gyermek már korábban skarlátot állott át és a leírt tünetekkel betegszik meg. Erythema infectiosum. Incubatiós ideje 7—14 nap. Prodromális tünetek hiányzanak. A kiütés az arcon, homlokon, a combok feszítő oldalán és a felkarokon lép fel. Nagy vörös hólyagszerűleg kiemelkedő, kissé viszkető foltokból áll, melyek az arcon lepkeszárnyalakú pírrá folynak össze, míg a végtagokon inkább durvafoltú márványozottság képét adják. Láz rendesen hiányzik, azonban kisfokú nyelési fájdalom áll fönn angina következtében, a tarkómirigyek duzzadtak és a közérzet kissé zavart. Négy-hat nap múlva eltűnt a kiütés. Vérhas (Dysenteria). Míg régebben a vérhas igen ritka betegség volt és csak néha, ilyenkor mindenesetre igen súlyos járványok alakjában lépett fel, addig a háború óta igen gyakorivá lett. Megkülönböztetünk amoeba dysenteriát, mely Európában alig fordul elő és azért itt nem is tárgyaljuk és bacillus dysenteriát. Ez utóbbit különböző
