Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Skarlát
Skarlátpy aemia. 59. bázisán hallhatok. Ezek nem rosszabbnak a prognosist, nem fog- natok tel mint pericarditis jelei és a láz leszállásával eltűnnek gyakoribb a zörejeknek egy másik formája, mely csak a láz lezajlása után lep fel es puhább, halkabb, mint az előbbiek. Ezek a láz és rosszultapláltság folytán létrejött súly fogy ásókkal, a peripheriás vérerek rossz teltségével, a szívizom tónusának csökkenésével függenek össze és eltűnnek maguktól, mihelyt súlyemelkedés kezdődik. Az orga- nikus zörejektől az különbözteti meg ezeket, hogy átmenetileg megszüntethetek, ha a gyermek kezét és lábát magasra emeljük elősegítve a vérnek áramlását a szív felé. Ha a zörejekkel egyidejűleg csekély remittáló láz is van jelen, úgy endocarditisről lehet szó. Általában ez nem gyakori skarlátnál, mindenesetre nem oly gyakori, mint amily gyakran diagnostizálják.’ A legveszélyesebb állapot akkor jön létre, ha a vasomotorok működése megbénul. Ebben halnak meg azok, akik scarlatina fulminansban betegszenek meg. Kezelés : A szívjelenségek kezelése csak endocarditis gyanúja esetén és a vérkeringés gyengeségénél szükséges. Elsőnél jégtömlőt helyezünk a szívre, hogy a gyermek nyugton fekve maradjon. Egyébként várakozó álláspontot foglalunk el. A vérkeringés gyengeségét úgy kezeljük, mint diphtheriánál. Vese megbetegedések. Skarlátnál a vese háromféle formában betegedhetik meg : 1. A septikus-interstitiális gócnephritis a skarlátsepsist kiséri. Inkább sectiós, mint klinikai lelet. 2. A gócos infectiós glomerulonephritis a betegség elején lép fel, csekélyfokú fehérjevizeléssel és kevés cylinder kiválasztásával folyik le és legtöbbször kezelés nélkül meggyógyul. 3. A diffus glomerulonephritis ellenben súlyos complicatiót képez. Ezt nevezik általában skarlátnephritisnek. Felléptének gyakorisága járványok szerint különböző. A betegseg harmadik hetében lép fel és a vizelet megkevesbbedésével és a testsúly oedemaképződés következtében létrejött növekedésével jelentkezik. A vizeletben először vörös vérsejtek jelennek meg, aztán cylinderek, majd positi vvá válik, a f ehérj éké mlés és végül makroskopikusan is már felismerhető haematuria következik be. A bőr halvánnyá lesz, az arc puffadttá, fellép hányás és más uremiás tünetek is. Néha a gyerek typusos glomerulonephritissei kerül az orvos elé, anélkül, hogy a szülők az előrement skarlátból valamit is észrevették volna. Ilyen eseteknél hámlást kell keresnünk az ujjakon és a talpakon. A kezelést illetőleg h. ö. 209. old. Skarlátpy aemia. Skarlátpyaemiának azokat a súlyos metastatikus genyedéseket nevezzük, melyek angina necroticával kapcsolatban fejlődnek itt a virus nemcsak a legközelebbi szomszédságba jut el, a mirigye íez. és fülekhez, hanem távoli szervekbe is széthurcoltatik. Elsősorban a test üregei : a szívburok, a mellüreg és az izületi üregek betegszenek
