Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
200 A központi idegrendszer betegségei gyermekeknél. Emellett bizonyos «fájdalmak» miatt szokták a gyermeket az orvoshoz hozni: oldalszúrás, hát-, köldök-, fejfájás btb. miatt. A köldök- fájások eredetére vonatkozólag 1. 33. oldal. A fejfájás gyakran a szemöldökök feletti tájékra lokalizálódik és nervosus asthenopia az oka. Máskor a homlok- vagy a halántéktáj fájdalmas. A fájás csak az iskolában jelentkezik : a gyermek egész frissen megy az iskolába, ahol azután az előadás alatt tanúsított feszült figyelem és részben az iskolatermek melegpangása miatt is fellép a fejfájás. Más gyermek már reggel fejfájással ébred. Ez az alak különösen olyan gyermekeknél található, kik egyidejű exsudativ diathesis következtében hosszú ideig tartó orr-garathurutokban szenvednek. Vagy a pharyngitis okozza a fejfájást a homloküregek kisfokú gyulladásával, vagy pedig kerülő úton jön létre : t. i. az esti láz és késői elalvás következtében. A gyermekek lefekvés után még órákig ébren fekszenek. Másnap reggel azután halálosan fáradtan és fejfájással kelnek fel. Chronikus pharyngitis diagnosisát azonban nem szabad pusztán a fejfájásra és az esetleg fennálló lázemelkedésekre alapítani, hanem kifejezett helyi elváltozásnak kell a diagnosis alapját képeznie : granulált nyálkahártya, nasalis beszéd, nyálkacsap a garatban. Nervosus gyermekek hőmérséklete kis fokban emelkedett. Van olyan gyermek, kinél már az orvoshozmenés elég ahhoz, hogy hőmérséklete 37‘5— 38°-ra emelkedjék. Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen fogunk gyermeknél «lázat» konstatálni. Ilyen «mozgási hőemelkedésekkel» bíró gyermekeken kívül vannak olyanok is, kiknek testhőmérséklete mozgás nélkül is állandóan a normális határ fölött van (tehát rectális mérésnél 37'5° fölött), valószínűleg egyéni sajátosságból kifolyólag (habituális hyperthermia). Az oldalszúrás alapja többnyire ú. n. Head-féle zóna, ami alatt övszerüen vagy manzsettaalakúan elrendezett fokozott spontán és érintési érzékenységgel bíró bőrterületeket értünk. A Head-féle zónákat úgy vizsgáljuk, hogy egy fémlapoc síma szélét enyhén végighúzzuk a gyermek törzsén. Ahol Head-zóna van, a gyermek a spatula érintésekor karcolást érez. Felszólítjuk tehát, hogy mondja meg, mikor karcol a spatula. A spatulának felülről lefelé és lentről felfelé való vezetésével a hypersesthesiás zónák határait könnyen megállapíthatjuk. Főleg a mellbimbó és csípőtányér között helyezkednek el. Hogy a Head-zónáknak más jelentőségük is van, mint tisztán neuro- pathiás (pl. esetleges tuberculosis jelei-e), az még bizonytalan. Nagy szerepet játszanak nervosus gyermekek alvási zavarai. Sok nem tud este elaludni, úgy hogy másnap reggel, amint említettük, még egészen álmos. Mások az alvásban nem találnak nyugalmat, holdkórosak (somnambulismus) vagy éjjel felijednek (pavor nocturnus). Hogy az enuresis nocturna nervosus gyermekek tulajdonsága, azt már másutt említettük. Itt is nagy szerepet játszanak nevelési hibák : hogy a gyermekek elaludjanak, meséket és izgató történeteket mesélnek nekik, akik azután ezekkel gondolataikban és álmukban tovább foglalkoznak. A későbbi években az iskola izgalmai nyugtalanítják a gyermekeket. Általában azonban az iskolaokozta ártalmakat túlbecsülik. Mindenesetre a nervosus panaszok az iskolaév végén a legnagyobbak, mikor a gyermekek leginkább vannak igény be véve, főleg ha a gyermekek a téli hónapokat még inkább, mint máskor, szobában töltötték.
