Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)

A központi idegrendszer betegségei

198 A központi idegrendszer betegségei gyermekeknél. Tünetei : A betegség határozatlan tünetekkel kezdődik : náthá­val, rosszulléttel, a végtagok nehezek lesznek, fejfájás, néha hideg­rázás vagy herpes labialis is jelentkezhetik. Az állapot gyorsan rosz- szabbodik és igen korán kifejlődik a tarkómerevség, amitől a betegség a nevét is nyerte. Olyan nagyfokú opisthotonust, mint itt, tbc-és vagy genyes meningitisnél sohasem látunk. Egyszersmind erősebb fokú hydrocephalus fejlődik ki, mely csecsemőnél a fontanellát elődombo­rítja és a koponyavarratokat széjjelnyomja. Ehhez társulnak me­ningitis egyéb tünetei : Kernig- és Brudzinsky-féle tünet, fokozott érzékenység fénnyel, érintéssel és zörejekkel szemben, tremor, stra­bismus, görcsök vagy nagyfokú aluszékonyság, melyet csak időn­kénti hangos felkiáltás szakít meg. Előfordul futólagos exanthema, dermographismus és iziiletduzzadás is. A sensorium zavarai aránylag ritkák, ha fennállanak, a betegség folyamán sokszor megjavulnak. Azonban gyakran van jelen hasmenés és hányás. Figyelemreméltó a mirigyek már említett, általános megnagyobbodása és kisfokú lép- tumor. Néha hsemorrhagiák jelennek meg, A betegség lefolyása igen különböző : néha igen rohamosan folyik le és állandó görcsök között néhány óra alatt halálhoz vezet. Legtöbb­ször hosszabb ideig húzódik, rendetlen, néha erősen remittáló lázzal jár és 2—3 hét múlva ugyancsak halálhoz vezet. A láz azonban elég gyakran lassanként megszűnik, a tünetek eltűnnek, csak a tarkó­merevség és a kezek tremor ja marad meg hosszabb időn át, végül a gyermek meggyógyul. Máskor hasonló a lefolyás, azonban amikor már gyógyulásra gondolunk, újabb rosszabbodás és halál következik be. Ismét máskor javulás váltakozik rosszabbodással, úgyhogy a betegség hónapokig húzódik. A gyógyulás eredményét gyakran rontják visszamaradó ideges zavarok : süketség, chronikus hydrocephalus, idiotia stb. Abortiv alakok is előfordulnak : a gyermek hirtelen, anélkül hogy beteg lett volna, megsiketül. Ilyen eseteket azonban csak epidémia alatt tudunk fel­ismerni. Diagnosisa : Sokszor meningitis epidemiás alakját lumba - punctio nélkül is meg tudjuk állapítani. Hirtelen kezdete kizárja a tbc-és meningitist. Teljes jóllétben, minden előrement más betegség nélkül való fellépte általában, ha nem is feltétlenül, meningitis serosa és purulenta ellen szól. A diagnosist nagyfokú, hyperaesthesia és tarkómerevség támogatja. Ha a betegség már hosszabb idő óta áll fenn, úgy ez is genyes meningitis ellen szól, mert ez legkésőbb 10 nap alatt halálhoz vezet. Biztossá a diagnosist azonban csak lumbalpunctio teszi, melynél sűrű genyes exsudatumot kapunk, melyben genysej- teken kívül gram-negativ intracelluálris diplococcusokat találunk. Kezelése : A fejre jégtömlőt teszünk, a szobát besötétítjük, leg­nagyobb nyugalomról, gondos etetésről és ápolásról gondoskodunk, mivel valószínűleg hetekig tartó betegségről van szó. Egy-két-három naponként lumbalpunctio. Kedvezően lefolyó eseteknél a lumbális folyadék egyre tisztább és bacteriumszegényebb lesz. Gyógyszerként urotropint adunk nagy adagokban (3—5-ször 0'5 g), mely állítólag átmegy a lumbális folyadékba. Azonkívül szükség szerint chloralhydrátot vagy codeint. Hosszú, meleg fürdők is sokszor jó hatásúak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom