Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
190 A központi idegrendszer betegségei gyermekeknél. attól tesszük függővé, hogy a gyermekek később mehetnek-e egyáltalán iskolában vagy pedig nem, illetve hogy rendes iskolában meg tudnak-e felelni vagy pedig csak debilis gyermeknek való iskolába járhatnak. A tanító véleménye ilyenkor jelentős szereppel bír. A gyengeelméjüek számára fenntartott iskolákban jórészt kisfokban imbecillis gyermekek vannak. Ezeknek mindnyájának rossz emlékezőtehetsége van, nehezen tanulnak meg olvasni, még nehezebben írni, feladatukat nem tudják kívülről megtanulni, főleg a számolásban maradnak vissza, szórakozottak, hamar kimerülnek és gondolataikat alig képesek koncentrálni. Emellett megtaláljuk az előbb leírt testi tüneteket, melyek bizonytalan esetekben megerősítik és megmagyarázzák az imbecillitás diagnosisát. A diagnosis a mondottak alapján nem nehéz. Csak arra kell gondolnunk, hogy néha nagyothallás vagy szembaj is okozhat látszólag szellemi gyengeséget. Minden esetben ajánlatos Wassermann-reactiót végeztetni. A szellemi hiányosságok kezelése csak myxcedemánál jár sikerrel. Már a mongolismusnál és kretinismusnál írem tudunk semmit elérni, ugyanígy a többi alakoknál sem. Ilyenkor csak orvosi megfigyelésről lehet szó a szükséges helyes diagnosis felállítása céljából, hogy a gyermeket rendes iskolába adjuk-e, vagy pedig egy időre tartsuk vissza az iskolától, vagy pedig gyógypsedagogiai kezelés alá vétessük. Encephalitis epidemica. Először 1917-ben figyelte meg Ekonomo Bécsben. Azóta általánosan elterjedt Európában és Amerikában. Mivel az 1918—19-iki influenzajárványnyal egyidőben lépett fel, ezzel oki összefüggésbe is hozták. Hogy joggal-e, az kérdéses. Influenzás tünetekkel kezdődik : Levertség, végtagfájás, fejfájás, magas láz, ami néhány nap múlva valamivel alacsonyabb hőmérsékletnek ad helyet. Ezzel egyidejűleg más, igen különböző tünetek fejlődnek ki. Egyes gyermekeknél mély, több napon át tartó aluszékonyság lép fel (álomkór, enc. lethargica). Másoknál choreás tüneteket figyelhetünk meg, melyek csak abban különböznek chorea minortól, hogy hirtelen kezdődnek, hogy nem annyira az arcon, hanem inkább a törzsön és a végtagokon lépnek fel, hogy igen gyakran jár velük a szemizmok zavara és gyakran követik a még említendő utóbetegségek. Ritkábbak athetotikus és myoclonicus zavarok. Az utóbbiak alatt a végtagok, a facialis-terület, a has és csípő villámgyors rángatódzásait értjük, melyek ellentétben a choreás rángásokkal alvás közben sem szünetelnek. Ezek a tünetek rendszerint kombináltan lépnek fel. Hozzájuk társulnak szemizomzavarok : ptosis, nystagmus, kettőslátás. Megfigyeltek facialis bénulásokat és a beszéd és nyelés zavarait is. A reflexek viselkedése nem jellemző, hol hiányzanak, hol fokozottak, hol normálisak. A lumbalpunctio is rendszerint normális lelettel jár. Néha positiv Kernig-tünetet talál mik. Előfordul izzadás és futólagos erythema is.
