Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)

A pajzsmirigy betegségei - A vér betegségei

A vérkép igen nagyfokban változhatik meg : hsemoglobintartalma 10%-ig, a vörös vértestek száma 1 millió alá, a fehéreké ezer alá csökkenhet. A vérkészítményben a vörös vértestek aránylag nagyok és haemoglobincíúsak. Felléphetnek mykrocyták, poikilocyták, poly- chromatikus sejtek, magtartalmú vörös vérsejtek és megaloblastok is- így a vérkép teljesen egyforma lehet a felnőttek perniciosus anse- miájával. Emellett rendesen találunk oly tüneteket is, melyek a perniciosus anaemia kórképébe nem illenek bele : pl. csak kisfokú léptumort vagy nyirokcsomóduzzadást vagy lázat stb. Ezek a kisérő tünetek nem talál­hatók meg minden esetben, nem is találhatók meg minden időben, azonban mégis gyakrabban megfigyelhetők és azt a gyanút keltik, hogy az egész kórkép mögött valamilyen lappangó septikus folyamat van, mely vagy egy nyirokcsomóban rejtőző genygócból vagy endo­carditis ulcerosából vagy hasonlóból ered. Igazi perniciosus anaemia gyermeknél valószínűleg nem fordul elő. Röviddel a halál előtt a vér­ben sokszor olyan kevés oxygént tartalmazó vörösvértest van, bogy súlyos légszomj jön létre. Az anaemiák egy bizonyos csoportjánál a klinikai lefolyás ugyan­olyan, mint fentebb leírtuk, csak annyiban áll fenn eltérés, hogy a csontvelő minden reactiója kimarad, úgyhogy a vérben minden rege­nerates tünet, mint anisocytosis, poikilocytosis, polychromasia és magtartalmú vörös vérsejtek hiányzanak. A csontvelő nem functio­nal már és ilyenkor aplastikus vagy aregeneratorikus anauniáról beszélünk. Egyes anaemiák recidiváló, rohamokban fellépő icterussal jár­nak és ezen a kissé tévútra vezető néven szerepelnek : «haemolytikus icterus)). Helyesebb ezeket congenitális haemolytikus anaemiáknak nevezni. A betegség legfőbb tünetei icterus, léptumor, mobilinuria és anaemia. Az icterus azonban hiányozhatik is vagy csak nagyon kis­fokú lehet, épen így változhat a léptumor és anaemia foka is. A vér­ben anaemián kívül mikrocytosist, polychromasiát, anisocytosist és a vérlemezek megszaporodását találjuk, in vitro pedig a vörös vértestek hypotoniás konyhasós oldatokkal szemben csökkent resistentiát mu­tatnak (az átlagos 0‘45-ről, egészen 0'6—0*7-ig). Kezelése : Ha nyirokcsomómegnagyobbodás, léptumor és láz áll fenn és septikus folyamat feltételezése indokolt, megkisérelhetünk collargolbefecskendezéseket. Malignus granuloma (lymphogranulomatosis Sternberg). A malignus granulomát egy sereg más, hasonló betegséggel együtt «pseudoleukaemia» (Hodgkin-féle betegség) néven szokták összefoglalni. Ezek külsőleg mind hasonlítanak a leuksemiához, azonban nem leuksemiák, sőt ellen­kezőleg anatómiailag egymástól igen különböző kóralakok (lymphocytomák, lymphosarkomák és granulomák). Valamennyi igen ritka. Még a leggyakoribb közülük a granuloma, melynek tüneteit itt röviden felemlítjük, míg a többi betegségre vonatkozólag a vér betegségeinek tankönyveire utalunk (iNágeli). Tünetei: Valamennyi nyirokcsomó igen erősen megnagyobbodik, különösen a nyakon lévők duzzadnak meg a legkorábban és a leg­erősebben. A csomók elmozgathatók, fájdalmatlanok, babnyi-dió- nyiak. A lép és máj szintén kissé megnagyobbodik. Jellemző, hullám­Malignus granuloma (lymphogranulomatosis Sternberg). 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom