Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)

I. Fejezet - A mesterséges táplálás

adagjainak használatánál nem látunk. Ellenben ugyanitt kell hangsúlyoznom, hogy egy módja a mesterséges táplá­lásnak sem jár oly nagy veszélyekkel, egyik sem szállítja le annyira a gyermek természetes immunitását, egyiknél sem látunk oly óriási súlyveszteségeket esetleg beálló emész­tési zavarnál, mint az egyoldalú, vagy túlnyomóan liszt­táplálásnál. Ettől azonban megóv a gyermek és a székletek megfigyelése. (L. a gyakorlati alkalmazásnál.) A kóros hatás magyarázata az ilyen tápláléknál 1. hiányos fehérje- tartalmán, 2. a túlságosan nagy zsírképző hatásán, 3. a létrejövő laza vizretention alapszik. Miután a víz a colloid anyagok és sók által tartatik vissza a szervezetben, a hir­telen vízvisszatartás, ami egyoldalú liszttáplálás követ­kezménye, mindig nagy anyagcserezavarra vezet, 4. a liszt­táplálás a hiányos Cl. és Na tartalom miatt clilóréhséget hoz létre. Miután pedig ki van mutatva, hogy a szervezet víz­tartalma Cl. tartalmával mutat párhuzamot, azért, amig a liszttáplálás elején nagy vízretentiók jönnek létre, addig később a szervezet rendellenes kiszáradása következik be. Ez okokból a lisztek alkalmazását az első negyedévben csak egész kivételesen, a második negyedévben sem minden esetben, de mindig óvatosan végeztessük, szabályul csak a hatodik hónapon túl tekintjük, bár a harmadik hónap után egészséges csecsemőnek már mindig adható. (Az első hónapban a táplálék literjéhez 5—10 grammot, a másodikban 10—20 grammot veszünk, 30 grammot csak a második negyedévben s akkor is csak kivételesen szabad meghaladni.) A liszteket a csecsemötáplálás céljaira nyákos főzetek, lisztlevesek és hiisleves alakjában használtatjuk. A nyákos leveseket (amelyek több növényi fehérjét s kevés lisztet tartalmaznak) főleg diétás ____ cé lból rendeljük, s főleg az első negyedéven alul használ­tatjuk hígító folyadékul. Rizsből, zabdarából, árpadarából készülnek; 1—3 kávéskanálnyit előzetes megmosás után összetörünk és félliter vízzel háromnegyed óráig főzzük, megsózzuk a levest s a folyadékot átszűrve használjuk. Híg­nak nevezzük a nyákos levest, ha kihűlve folyékony marad; Nyákos leves készítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom