Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)

I. Fejezet - A szoptatásról

40

A hasfal az egészséges csecsemőnél mindig egészen feszes, tömött tapintatu; emésztési megbetegedéseknél ez a feszülés tetemesen és fokozatosan csökken s csak meteorismus esetén áll elő újra; lágyékmirigyek az egészséges csecsemőnél alig tapinthatók. A hasfal ezen feszültsége mellett az egész testen keménynek, feszesnek, ráncolva sem ,emelhetőnek találjuk a bőralatti kötőszövetet, vagyis nagy a szövetfeszülés (turgor). Ennek fontosságára Czerny utalt rá, bebizonyítva, hogy éppen úgy, mint a növényeknél, úgy a csecsemőnél is első sorban ezen szövetturgortól függnek a statikus működések és a mozgási energia; csakis így magyarázható, hogy egy már előbb járni, vagy csúszni tudó gyermeknél megszűnnek e működések 1—2 napi hasmenés után s esetleg csak hetek után lépnek föl újra, egyúttal kellő mértékét is adva a beállott zavarnak. Olyanok a gyereknél is a viszonyok e tekintetben, mint pl. egy levágott, fonnyadni kezdő virágnál; ha vízbe tesszük, föléled, felegyenesedik újra, mert szövetturgora újra fokozódott.

Mindig azok a gyerekek kezdenek előbb ülni vagy járni, akik „keményhúsuak“.

Igen fontos a fejlődés megítélésére továbbá a csontrendszer vizsgálata.

Nincs-e craniotabes, nem túlnagy-e a kutacs, nincse- nek-e a csontvégeken epiphysárius duzzanatok, rendes időben törnek-e át a fogak (először a 6. hóban az alsó középső metszőfogak, 1—2 hó múlva a felső négy metsző, az első év vége felé a két külső alsó metszőfog).

A gyermek hangulata is igen jó mértéke az egészségnek. Az egészséges gyermek a nap legnagyobb részén át alszik, különben jókedvű, alig sír máskor, mint amikor nedves, vagy éhes; élénken érdeklődik, nézeget, különösen fénybenyomások iránt fogékony. Gyakori és oknélküli összerázkódások nem annyira idegesség, mint inkább beteges emésztésből származó görcshajlamra mutatnak (vizsgálni kell, nincs-e fokozott galván ingerlékenység — spasmophil hajlam!).

Igen fontos továbbá a gyermek mozgási energiájá-