Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)
Bevezetés
8 rokonság van a kórokozó anyag s az illető sejtcsoport közt; a csírasejtek pedig nem lépnek összeköttetésbe és nincsenek vegyi rokonságban a kórokozókkal; sőt az sem tekinthető bebizonyított ténynek, hogy az ép csirasejt mintegy hordozója lehetne pl. egy gümőbacillusnak. Fertőző betegségek germinativ örökléséről beszélni tehát nem lehet. Éppen úgy nem öröklődik a szülők fertőző betegségei által szerzett immunitás sem; az immunitás hordozói ugyanis bizonyos sejtcsoportok (valószínűleg fehér vérsejtek), amelyeknek nincs köze a csírasejtekhez; ez utóbbiak nem vesznek részt immun (védő) anyagok képzésében s így nem is lehetnek az immunitás átvitelének tényezői. A gyermek tehát éppen úgy keresztülmegy bizonyos fertőző betegségeken, mint szülői (skarlát, kanyaró, stb). Anyáról átvitt betegségek. Ellenben átvitethetik a betegség bizonyos körülmények közt az anyáról a magzatra; (lásd részletesebben bujakór, gümőkór fejezetnél s az újszülött septicus megbetegedéseinél;) éppen így átvitethetnek az anya szerzett tulajdonát képező immun anyagok is; ezek okozzák, hogy az újszülött bizonyos, anyja általkiállott megbetegedések ellen kisebb fogékonyságu (kanyaró, vörheny, stb.). A születés után is fenntartható egy ideig az immunitás ily átvitele az anyatejjel, de ily módon mindig csak ideig-óráig tartó, passiv, Immorális immunitás nyerhető; állandó, activ, cellularis immunitást a gyerek is csak ezen betegségek kiállása által ér el. Ezek a tények magyarázzák a mesterségesen táplált gyermek kisebb ellenállási képességét fertőző betegségek ellen s azt is, hogy miért szaporodnak az első év vége után a hevenyfertőző betegségek. (Hozzájárul ehhez az is, hogy e korban jut a gyerek csúszás, mászás által nagyobb érintkezésbe a külvilággal.) örökölt hajiam. | De, ha nem öröklődnek át a fertőző betegségek, átöröklődhetik az említett kóros öröklési tényezőknél a sejtek gyengébb, kevésbbé ellenálló, kisebb ingerekre már erősebben reagáló volta, — s ez a dis- positió, a hajlam. Tudjuk Verworn vizsgálataiból, hogy a sejtek csak bizonyos, kedvező körülmények közt ma-
