Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
A csecsemők tömött vizenyője. Sclerooedema. Mig a kötőszövet tömörülés a szervezet végső elgyengülését jelző szövődmény, addig a tömött vizenyő egy önálló bántalom, melynek kórelőzménye még teljesen tisztázva nincs. Annyit azonban tudunk, hogy főképen koraszülött csecsemőknél fordul elő, esetleg gyenge, életképtelen gyermekeket is megtámad. Lényegében véve nem egyéb, mint a bőralatti kötőszövetben elterjedt vizenyő, mely a bőrt az alaptól elemeli, úgy, hogy az, főképen ha a vizenyő nagyobb mennyiségben van jelen, fénylő, feszes és tömött tapintatuvá válik. A vizenyő oka pangás, mely a vérkeringés csekély erejére vezethető vissza; hogy a hajszáledények falainak megbetegedését felvegyük, mint egyes szerzők teszik, semmi különös ok nincs. A gyenge vagy koraszülöttsé- gen kivül azonban foetalis szivizomlob, velesztilött szivbajok, veselob, kiterjedt tüdőlégtelenség is okozhatják a pangásra vezető sziv- gyengeséget. Természetesnek kell találnunk, hogy a hőmérsék, épen úgy, mint az e bántalommal nem terhelt kora- vagy gyengeszülötteknél, igen alacsony. A bőrbe történt bemetszés után, abból bő, világossárga savó nyomható ki, melynek kiürülése után a bőr feszességét és tömött tapintatát elveszti. A belső szervek semmi jellegzetes elváltozást nem mutatnak, tüdőlégtelenség, csekély, pontszerű vérzések a savós hártyákon gyakori jelenség, néha szivizomelfájulás van jelen. A tömött vizenyő az első életnapok megbetegedése, sokszor már másodnapon észrevehető. Különösen azon esetekben, midőn veleszületett szivizomlob vagy kiterjedt légtelenség mellett fejlődik. A vizenyő legtöbbször az alszárakon lép föl, onnan terjed a czombok és szemérem- tájra, olykor a hát- sőt az arczbőrét is elfoglalja, a mellkas bőre rendesen szabad marad. Ahol a bőralatti kötőszövet laza, ott duzzanat fejlődik, a vizenyős rész eleinte tésztás, majd tömött tapintatu, ahol nagjmbb mennyiségű vizenyő halmozódott föl — ez esetben a bőr csak erősebb nyomásra tartja meg az njjbenyomatot. Az arcz duzzadt és mozdulatlan, az ajkak félig nyitva vannak, súlyosabb alakoknál a végtagok ugyancsak mozdulatlanok; emellett a légzés lassn, nyögő, a sirás halk, a szivműködés gyengült. A hőmérsék mindig alacsonya csecsemők rendesen részvétlenül fekszenek, a tápfelvétel kissé gátolt, s a csecsemő olykor részleges, vagy általános görcsök közt, melyek agyvizenyő következményei, már 4—6 nap alatt tönkremehet. A halál előtt gyakran csatlakozik hurntos tüdőlob. Bonczlelet. Tünetek.
