Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
A csecsemők kötőszövet keményedése. 85 ránczokat képez az elsoványodott tagok körül. A sclerema föllépésével a bőr fénytelen, szenyes szürke szinű, tömöttebb tapintatuvá válik, olykor márványozott, ránczokba alig emelhető, ha egy ránczot emeltünk, az megmarad, a bőr az alaphoz rögzítve lesz, a végtag kerülete megkisebbedik; a. megtámadott rész, de az egész gyermek subnormalis hőmérséke rendesen már hőmérő nélkül észrevehető. Ha a születés utáni hámlás még nem folyt le, az a bántalom kezdetén megáll a megtámadott részen; a bőr érzékenysége tetemesen csökken. A bántalom rendesen az alszárakon kezdődik, de néha az arczról indul ki, lassankint a szomszédos bőrrészletekre átterjed, a kezek és talpakat aránylag legritkábban támadja meg. Különösen kifejezett szokott lenni a keményedés a szeméremtáj és czombokon, hol rendesen először is vétetik észre. A talpak erősen domboruakká válnak, kifelé fordítva tartatnak. Ha a keményedés egy ízületen túlhaladt, annak mozgékonyságát igen lecsökkenti, a végtag majdnem mozdulatlan. Kiterjedt bánta- lomnál az alsó- és felső-végtagok félhajlítva, mereven, mozdulatlanul tartatnak; az arczon kezdődő keményedésnél először a nyak veszti el szabad mozgékonyságát. A megtámadott arcz elveszti a kifejezés változékonyságát, mozdulatlan, sápadt álarczczá válik, a csecsemő száját félig nyitva tartja, a szempillák mozgása gátolt, a pofaizmok tömött tapintatuak, a szopás igen nagy mérvben nehezített; néha az egész gyermek olyan, mint egy fadarab, egy ujjal egészen megfordítható és nyakánál fogva felemelhető; sírása halk és nyögő, a kutacs legtöbbször beesett; a hőmérsék rendkívül alacsony lehet, 28—80° C.-ig lemehet, a szívműködés gyenge, a szivhangok összefolynak, az ütér- lökés nem érezhető, vizelet kiválasztás rendesen kevés. A bántalom fennállásával a tömörülés folyton növekszik, a bőr egészen kemény, mintha fás volna, s az életműködések folytonos gyengülése és a hőmérsék leszállása közben lassan kialszik a csecsemő élete, esetleg a halál előtt véres savós kifolyás lép föl az orr vagy a szájból, néha görcsök jelentkeznek. Lehetnek azonban esetek, midőn a keményedés nem terjed ki az egész testre, hanem csak az arcz, alszárak, vagy szeméremtáj bőrére szorítkozik : ha az alapbántalom ekkor már lefolyt, s esetleg a vérkeringést élénkíteni, a hőmérséket emelni és a táplálkozást rendes irányba terelni sikerült, lassankint eltűnik a keményedés, a bőr nedvesebb tapintatu, eltolható és puhábbá válik, a légzés erősebb és szaporább lesz; a bántalom lefotyása után a bőr még soká megtartja márványozott színét. Miután a sclerema mindig az életműködések nagy hanyatlására mutat, a kórjóslat mindig rósz ; javulás csak igen ritka esetben következik be; ha az alapbántalom még fönnáll vagy a keményedés nagy bőrrészletekre terjed, semmi remény nem marad a gyógyulásra. A bántalom tartama néha 2—3 hét is lehet, pár nap alatt ritkán vezet halálhoz. A scleremát egész a legújabb időkig összefoglalták a csecsemők tömött vizenyőjével (sclerooedema), mely azonban egészen más bántalom, melytől a megkülönböztetés kórjóslat tekintetében igen fontos lehet. Kórjóslat. Kórisme.
