Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
Az újszülött septicus megbetegedései. Legtöbbször valódi sebfertőzésekből indulnak ki. A megváltozott környezet, melybe az njszülött kerül, physiologikus hámlása a nyák- hártyáknak, a köldök leválása, a hámló bőr mind megannyi sebes felületet képezhetnek, melyen keresztül a fertőzés létrejöhet. Ezen sebfertőzések lehetnek 1) kifejezetten septicus alakúak, 2) tetanikus eredetűek (fertőzés a bac. tetani által) és 3) orbáncz alakjában jelentkező localisált vagy általánosuk fertőzések. A septicus fertőzések okául minden valószinüség szerint streptococcusok vagy staphylococcusok tekintendők, az orbánczos fertőzést ugyancsak streptococcusok hozzák létre. A csecsemő septikus megbetegedése a szülő nő gyermekágyi lázával analog megbetegedés ; ahol a gyermekágyi láz fellép, ott fellép a csecsemők sepsise is ; az esetek karöltve járnak, ugyanazon boncz- leletet mutatják; a beteg anyától eredő csirok fertőzik a csecsemőt. Ha a terhes nő még a szülés előtt betegszik meg, úgy a gyermek sokszor halva születik. Az ép méhlepényt válaszfalnak kell képzelnünk az anya és a gyermek szervezete közt s még eddig nincs biztosan kimutatva, hogy septikus csirok ezen barriére-en átmennek ; nem tagadható azonban, hogy megbetegedhetik a méhlepény maga is, s ez esetben a csecsemő méhbeli fertőzésének lehetősége, legalább ez idő szerint, nem tagadható. A méhbeli fertőzésnek lehet azonban egy másik eshetősége is : ha protrahált szülésnél a magzatviz szétesik, rohad s ha ezen magzatvizet vagy a nemi részek mikroorganismusokat mindig tartalmazó nyálkáját az idő előtt légző gyermek aspirálja, septikus tüdőlobban betegedhetik meg. Ezen esetek azonban ritkán fordulnak elő ; a szülés alatt, kivált ha annak művi befejezése szükséges, már inkább van alkalom felületes bőrhorzsolások létrejöttére s igy a sebfertőzésekre; de a legtöbb fertőzés jő létre kétségtelenül a szülés után. Az újszülöttnél a fertőzés lehetőségének igen sok kapuja van. Leggyakrabben képezi a köldök a fertőzés helyét, azonkivül a száj nyálkahártyája, a nemi részek hasonló nyákhártyája, a gyomorbélhuzam, a tiidőalveolusok képezhetik a fertőzés kapuját, mert mindezen belső szervekben épugy, mint a köztakarón seb felületek képződésére ad alkalmat a szülés utáni napokban beálló hámregeneratió. Vannak végre esetek, a hol a fertőzés helye meg nem állapítható; ez esetekben azt kell föltennünk, hogy oly fertőzésekkel van dolgunk, metyek a bemeneti helyen semmi nemű elváltozást nem hoztak létre s csak távolabb eső helyeken localizálódtak ; ezen bemeneti hely pedig valószinüíeg a köldök: (ilyen fertőzésből Kórokok.
