Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Általános rész - III. A gyermek vizsgálata
46 Gyermek vizsgálata. Székelés és székletét vizsgálata. Tudakozódni kell a székelés felől, a székletétet pedig'erre vonatkozó panaszoknál mindenkor megtekinteni, sokszor behatóan megvizsgálni szükséges. A panaszok a székelések gyakoriságára, illetve gyérségére, fájdalmasságára, önkénytelen jelentkezésére vagy képtelenségére vonatkozhatnak, a székletétet illető panaszok pedig ezek szoktak lenni. (Kérném' túrós, hig, vizes, zöld, nyálkás, véres, bűzös, kevés vagy bő.) Gyakori székletét (csecsemőnél 3—4 székletét 24 óra alatt rendes) dyspepsiánál, a bél hurutos és lobos bántalmainál fordul elő, egy vagy több napig tartó székrekedés habitualis obstipatiónál, meningitis kezdeti szakában, hashártyalobnál sat. tapasztalható. Székletéinek és szeleknek elmaradása bélelzáródástól lehet (invaginatio, bélcsavarodás vagy bélsár felhalmozódás, coprostasis). Bélsár tarthatatlanság a vég- bélzáró izom hüdését jelenti, idegbántalmaknál mint myelitis, tabes, sclerosis multiplex, sat. vagy lázas bántalmak okozta öntudatlanságnál, végre igen gyakori székletéttel járó bélhurutoknál (gastroenteritis, enteritis follic. dysenteria) fordul elő. Székelés képtelensége újszülötteknél atresia ani miatt okoztatik, hasonló panaszokra adhatnak alkalmat végbél körüli fissurak vagy phimosis által előidézett fájdalmak. Túrós sárga vagy túrós zöld székletek, hozzá ha gyakrabban is jelentkeznek és a rendesnél hígabb összeállásuak, dyspepsiára engednek következtetni, a székletét zöld színe vagy bilirubinnak, bili- verdinné történt élenyitésétől vagy egy chromogen baktérium által van feltételezve, utóbbi esetben a székletét fűzöld. Dyspepticus székletét kellemetlen savanyu szagu, de még nem bűzös. Bűzös, fehéres-szürke, vagy zöldes-szürke hig székletét, vagdalt tojásfehérjéhez hasonló és bolyhos rögökkel zsir diarrhoeanál látható, a rögök górcsőileg, zsir- cseppekből, tejtestecsekből, keményitő szemcsékből és különböző hasadó és sarjadzó gombákból állanak. Gyakori, napjában 6—8-szor jelentkező hig zöldes vagy barnás bűzös székletek, melyekhez kevés nyák is keveredett, és melyek mellett a székelés erőlködés nélkül könnyen, bár fájdalom kíséretében történik, vékonybél hurut mellett szólanak, az ürülékben górcsőileg hámsejteket, zsircsöppeket, növényi és állati étel törmelékeket, nyák testecseket, nagy zoogleakat képező és szabadon mozgó baktériumokat lehet látni. 24 óra alatt 10—15, még többször jelentkező bő hig vizes kevéssé színezett székletek, melyek nem bűzösek, nagy erővel mintegy vizi- puskából ürülnek, gyermekek nyári hasmenését (cholera infantum) jellegzik. A székletétben sárgás-barna pelyhes czafatok úszkálnak, melyek főleg hámsejtcsoportokból és nyákból állanak, baktériumok igen nagy számmal vannak jelen. Gyakori (24 óra alatt 8—15-ször) szürkés vagy zöldes-barna igen bűzös hig székletek nyák czafatokkal és emésztetlen étel részletekkel idült vékony és kezdődő vastagbél hurutra emlékeztetnek, utóbbinál a székelést erőltetés kiséri.
