Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Általános rész - I. A gyermekkor boncztani és élettani sajátságai
A gyermekkornak boncztani és élettani sajátságai. o A csecsemő, illetve gyermekkort egy sajátos mirigy a thymus is jellegzi, ez a szegycsont markolata mögött foglal helyet, változó nagyságú, néha a rekeszig is leér, a szegycsont markolata fölött miatta néha tompult kopogtatási hang nyerhető, a kor előhaladtával fokozatosan kisebbedik és a pubertás idejében csak csekély maradványa található, kivételesen azonban meg is marad. A légzőszervek boncztani és élettani viszonyai a gyermekkorban Légzőszervek, a következők: a légzés orron át történik, csecsemőnél és fiatal gyermeknél mellkasi és hasi egyaránt, csak a 4-ik éven túl válik inkább mellkasi jellegűvé. A légzés szapora, száma perczenkint az első életévben 30 — 35, a 2—6-ik évben 28—25, a 6-ik éven túl 25—20. Ülő és álló helyzetben a légzés szaporább mint fekve, egymásutánja úgy álomban, mint ébrenlétben szabálytalan. A mellkas tágulé- konysága és ezzel együtt a tüdő vitai kapacitása aránylag nagyobb mint felnőttnél, innen van, hogy fiatal gyermekek a légzést néha feltűnően sokáig tudják visszatartani, a légcsere egyébként élénkebb, mint felnőttnél ami a fokozott anyagcserével függ össze. Tüdőhatárok a gyermekkorban a következők: hátul a 11-ik borda, a jobb hónaljvonalban a 9-ik, a baloldaliban a 8—9-ik borda. Jobb old. mellől a 6-ik, baloldalt a 3-ik borda és csak a szivtompulaton túl a 6-ik borda. A légzés hangja érdes sejtes. Az orr és melléküregei valamint a garat és gége aránylag szükek és csak lassan érik el kellő ürterüket. A tápcsatorna fejlődése és átalakulása az extrauterin életben Tápcsatorna igen jelentékeny. Újszülöttek szájnyálka hártyája kissé száraz, azután a nyál elválasztás mindinkább fokozódik, a fogzásig a nyálnak czukor- képző tulajdonsága csaknem hiányzik, de fehérje emésztő képessége van, a hasnyálmirigy váladéka is jelentéktelen az első félévben, keményítő és zsiremésztő képessége alig van. A gyermekkor első felében a máj igen nagy, újszülöttnél a hasüregnek csaknem felét tölti ki. Növekedésében a többi szervhez viszonyítva visszamarad. Epét bőven képez. A gyomor- és bélcsatorna élettani viszonyait lásd a bélbántalmak tárgyalásánál; itt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy az újszülött végbelét meconiumnak nevezett bélsár tölti ki, ez barnás-zöld, kenőcsszerii, hámsejtekből, tejszőrökből, cholestearin jege- czekből áll, szagtalan, az első órákban baktériummentes, később baktériumokat tartalmaz. A tej okozta székletét savi vegyhatásu, pépes, tojássárga, fehér czafatokkal kevert, nem bűzös, fehérje rothadási termékeket nem, vagy alig tartalmaz. 2—3-szor ürül 24 óra alatt. 100 köbcm. tejből mintegy 3 gr. száraz bélsár képződik, fehérjéből, zsírból, nyákból, sókból és epefestenyből áll; sok baktériumot tartalmaz, főleg bakt. aérog. lactist és bact. colit. Minél vegyesebb lesz a gyermek étlapja, a bélsár annál inkább veszi fel felnőttek bélsarának sajátságait. Tehéntejtápláléknál vegyhatása is legtöbbször lúgos. Az átmeneteit a tej táplálástól a vegyes táplálékhoz a fogzás teszi Fogzás. lehetővé, ez phyziologikus viszonyok között az 5—7-ik hónapban kezdődik és következő sorrendben történik:
