Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XVIII. Lister módszerének terjedése
96 illető felfogását, mint könyvből vagy más irodalmi közlésekből. Ezekben a bírálókra való tekintettel, tartózkodóbb, óvatosabb, mig a barátnak nyíltan megmondja vagy megírja, amit gondol. 1875 okt. 27-én kelt levelében ezt írja Volkmannak: (Briefe von Theodor Billroth. Zweite vermehrte Auflage. Hannover u. Leipzig. Hahnsche Buchhandlung 1896.) 149 sz. levél 193 oldal: »Hogy neked örömet szerezzek, okt. 1-e óta listerezek. Miután eddigi sebkezelési módjaimat mintegy 10 éven át alkalmaztam s igy némi tapasztalást gyűjtöttem arról, amit általuk el lehet érni, azt hittem helytállhatok érte, ha meghozom neked ezt a baráti áldozatot. Az eredményeim a kővetkezők voltak: egy halálos végű carbolmérgezés 8 napig tartó vérhányással; 3 nagy kiterjedésű börüszkösödés a rárakott carbolszivacstól; 2 tátongó amputatiós csonk óriási kötőszövetelhalással. Miután azonban te azt mondod, hogy az nem tesz semmit, hogy később jobb lesz, lankadatlan erővel tovább listerezünk. Amputatio mammae néhány gyógyult esete meglepett; csakhogy a catgutszálak oly gyorsan felszivatnak, hogy már 48 óra után leesnek s a sebek ismét széjjelmennek. Ha le nem léptél volna közbe oly erélylyel ezen módszer érdekében, az egészet szélhámosságnak (.Schwindel) tartanám. De Lister egyénisége is hatott rám«.. 1875 okt. 31-én ugyancsak egy Volkmannhoz intézett levelében (150-ik levél 195 old.) többek közt a Lister-féle sebkezelésről ezeket mondja: »Kiváncsi vagyok, mi jön most Lister után; 5 évnél tovább ilyen dolgok nem szoktak tartani«. így nyilatkozott Billroth, ki már akkor oly nagy jelentőségű vizsgálatokat végzett és közölt volt épen a sebfertőzésről (Über Coccobacteria septica). O sem értette meg a módszer lényegét. Igen jól bizonyítja ezt Czernyhez intézett levelének néhány részlete (1878 febr. 19; 175 sz. 223 old.): »2 évig kutattam, hogy módot találjak a Lister-féle gaze-ok elkerülésére s nedvesen alkalmazhassam a kötést; egyes
