Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XVIII. Lister módszerének terjedése
94 laxis. A creosot néven még a carbolsav is benne van. Az antisepsis recipéjének összes alkotórészei, melyeknek azonban módszeres, helyes alkalmazását nem ismerték. Erre Lister tanította meg az orvosokat, mikor olyan sebkezelési módszert talált fel, melynek lényege: semmit érintkezésbe nem hozni a sebbel, ami a mindenütt jelenlevő rothadást gerjesztő csiroktól megszabadítva nincs. Hogy megállapította az elvet s kitalálta megvalósítására az ö ideje számára a legalkalmasabb eszközöket, ez az ő halhatatlan érdeme. XVIII. Lister módszerének terjedése. Lister antisepticus módszerének hire csodálatos gyorsasággal terjedt el. A sebészeti antisepsis történetének bevezetésében elmondtam, hogy 1872-ben, tehát 5 évvel Lister első közleménye után már úgy beszéltek róla, mint egy letárgyalt, be nem vált módszerről. Ennek oka az volt, mint rendesen szokott lenni, hogy a sebészek Listert nem értették meg. Ami a módszerben leginkább szembeötlőit, az a cárból alkalmazása volt. A sebek panaceájának tartották, rendszer nélkül alkalmazták töményebb, higabb oldatokban, de az eredmények elmaradtak, sőt nem egy helyen rosszabbak lettek, mivel igen izgatták a sebeket a carbolsavval. Nem igen volt alkalmas a módszer hitelének növelésére az a körülmény, hogy mint ismételten elmondtam, Lister módszerét folytonosan változtatta. Minden újabb közlemény valami újítás volt s nem vagyunk igazságtalanok Lister iránt, ha azt mondjuk, hogy közleményeiből módszerének lényegét igen nehezen találhatta ki az, aki más felfogásban nevelkedett. Egyre csak technical fogásokat ir le, melyek összesen jól szolgálták a czélt, de mivel a részletek gyakran változtak, a főelv teljesen alárendelt szerephez jutott s a figyelem ezekre a részletekre irányittatott. A legnagyobb zavart okozta, hogy kezdettől fogva a
