Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
XV. Lister antisepticus sebkezelési módszerének fejlődése
80 Lister csak szaklapokban, egyes czikkekben ismertette eszméit. Amikor valami mondanivalója volt, akkor irt s azért minden czikk a rendszer javítását és tökéletesítését jelenti. Munkái össze vannak gyűjtve és németre fordítva Dr. O. Thamhayn »Der Lister’sche Verband. Mit Bewilligung des Verfassers in’s deutsche übertragen. Leipzig 1875.« czimü könyvében. 1875. után Lister csak keveset irt sebkezelési módjáról, helyette és ügyéért mások, még pedig sokan állottak ki a küzdőtérre s fejlesztették, tökéletesítették azt, amit ő kezdett. Lister első közleménye az antisepticus kezelésmódról 1867-ben jelent meg a »Lancet« márcz. 16., 23., 30., ápr. 27. és jul. 27-iki számaiban, czime volt: »Egy uj eljárásmódról nyílt csonttörések és tályogok kezelésére és észlelések a genyedésrőla. Abból az észleletből indul ki, hogy a nyílt csonttörések gyógyulási viszonyai felette kedvezőtlenek, mig az egyszerű csonttörések majdnem teljesen veszélytelenek. Ennek oka csak az lehet, hogy nyílt töréseknél a vér a levegővel érintkezik és bomlásnak indul. A bomlott vér, szerinte, maró hatása folytán izgatja az érző idegeket, ez által helyileg lobosodást és általános lázai okoz. Támogatja ezt a felfogást, hogy t. i. a nyílt törések gyógyulását a levegő hozzájutása teszi kedvezőtlenné, az a tapasztalat, hogyha a törés mellett kicsi a nyílás és véralva- dék odaszáradva betömi, a gyógyulás úgy folyik, mint egyszerű törésnél, amire már Hunter János rámutatott. Hivatkozik Pasteur-re is, mint aki bebizonyította, hogy a szervi anyagok bomlását a levegőben lévő csirok okozzák, melyeket addig is ismertek, de csak a bomlás kísérőinek, nem okozóinak tartottak. Ha ezeket a tapasztalatokat nyílt, csonttörések kezelésénél fel akarjuk használni, olyan szerre van szükségünk, mely képes ezeket a csirokat elpusztítani és ártalmatlanokká tenni, anélkül, hogy a szövetekre maró hatást gyakorolna.
